rák gyógyítása

A bélrendszer baktériumflórájának a mellrák kialakulásában játszott szerepét vizsgálja a Debreceni Egyetem MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus kutatócsoportja. Négyéves kutatómunka eredményeként a szakemberek olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában, amelyek jelentős előrelépést jelenthetnek a betegség okának megértésében. A tudósok megfigyelései szerint egy egészséges ember baktériumflórája folyamatosan termel egy bizonyos másodlagos epesavat, a rák kialakulás ellen védőhatású litokólsavat.

Mára már egyre több tudományos bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy civilizációs betegségeink legtöbbjéért a magas zsiradék- és fehérjebevitelű étrendünk tehető felelőssé.

A hosszú életű és civilizációs betegségektől mentes népek általában csökkentett zsiradék- és fehérjebevitelt alkalmaznak. A WHO jelentései pedig a húsfogyasztást - különös tekintettel a vörös- és feldolgozott húsok esetén - a korai halálozással, és fokozott rákbetegség kockázattal hozták összefüggésbe. Számos bizonyíték áll rendelkezésünkre arról is, hogy a magas IGF-I aktivitást okozó élelmiszerek nagyobb arányú bevitele korai öregedéssel és fokozott rákkockázattal járhatnak. A fehérjék és a zsiradékok ilyenek, míg a magasabb inzulinválasszal bíró szénhidrátok (mint a keményítő és a glükóz) csökkentik a szervezetünk IGF-I igényét. A szervezeten belüli  IGF-I aktivitás jelentős csökkentésére irányuló törekvések pedig, mint például az Okos Étrend, alacsonyabb rákkockázattal járhatnak, növelhetik a várható élettartamot. (F)

Környezetkímélőbben kéne táplálkoznunk tehát, csökkentett a húsfogyasztással, és a környezetkímélően termelhető összetett keményítőforrásokon alapulva, így az egészségünkért is sokat tehetünk.

©FreeImages.com/Lali Masriera

Számos helyen forgalmazzák, mint rákellenes anyagot a sárgabarack magjában található tévesen B17-vitaminnnak nevezett ciántartalmú glikozidot, az amigdalint, illetve a részben mesterséges változatát, a laetrilt. A hatása viszont több mint kétséges.

©FreeImages.com/steve_schlange

A természetben nem kizárólag sárgabarackmagban található amigdalin. Megtalálható például a cseresznye, a ringlószilva, a szilva, a hüvelyesek, a mandula, az alma és a cirok magjában is.

Az amigdalin, illetve a laetril emésztés során hidrolizálódik: glükózra, benzaldehidre és a súlyosan mérgező hidrogén-cianidra bomlik. Az amigdalin 5,7%-a cianid. Mj: Az amigdalint a β-glükozidáz és az amygdaláz gentiobiózzá és L- mandelonitrillé hidrolizálja. A gentiobióz további hidrolizálásával glükóz jön létre, míg a mandelonitril benzaldehidet és hidrogén-cianidot ad.

A keserű ízű laetril vagy amygdalin bevétele után bekövetkező cianidmérgezésnek súlyos hatásai lehetnek. Egy keserűbb sárgabarackmagból 40 szem mérgezést, 60 szem halált is okozhat felnőtt emberben. 12 szem keserű mandula akár megölhet egy gyermeket. Mj: A boltokban kizárólag a veszélytelen édesmandula kapható.

A különféle barackmagok amigdalintartalma jelentősen eltérő lehet. Mint minden méregnek, az amigdalinnak is van olyan dózisa, ami még veszélytelen, és természetesen van olyan dózisa is, ami már mérgezést okoz.

A legmagasabb amigdalintartalmú magokból néhány szem is halálos lehet, míg a veszélytelenebbekből bőségesen fogyaszthatnánk.

Korábban Ausztráliában a marcipánban maximum 50 mg/kg amigdalint tartalmú mandulát engedélyeztek. Kutatások alapján azt 1983-ban már 5 mg-ra csökkentették (Miller Jones, 1995).

Kutatások azt mutatják, hogy már 0,5-3,5 milligramm cianid bevitele testtömeg kilogrammonként potenciálisan halálos is lehet. Mj: Megfelelő feldolgozással, főzéssel, sütéssel, pirítással, darálással, szárítással, áztatással az amigdalintartalom csökkenthető. (f1, f2)

Amigdalin mennyisége a különböző nyers élelmiszerekben - az amigdalin tartalmak fajtától függően jelentősen eltérhetnek
 

Ez a cikk a saját tapasztalatom miatt készült el, hátha megírásával másnak is támogatást és segítséget tudok nyújtani, ha hasonló problémával kerül szembe.

Tappi kutyusomon 8 évesen diagnosztizáltak vegyes sejtes emlőkarcinómát, ő azóta elhunyt 11 és fél éves korában, azaz 4 és fél éves ráktúlélő volt, és öregen távozott az örök vadászmezőkre.

Szükséges alapanyagok:

• 1 db körülbelül 7 literes kukta 14 mm-es lyukkal (a képen látható fajták megfelelnek általában)
• legalább 5 m vékony rézcső feltekerve (6mm átmérőjű)
• 1 db nagyobb vödör (kb. 20 literes szükséges, a felmosóvödrök ehhez kicsik)
• szilikon tömítő (a linken beszerezhető)
• 1 db edény, amibe a lepárolt folyadék kerül (én egy régebbi rozsdamentes acél edényt használok)
  

Napjainkban egyre inkább elterjedt rákkezelési és rákmegelőzési módszer az akár házilag is elkészíthető deutérium-csökkentett víz fogyasztása. Ez a módszer jelenleg még nem minősül tudományos bizonyítékon alapuló kezelésnek a rákterápiában.

A köznyelv deutérium mentes vízként ismeri a csökkentett deutériumtartalmú vizet, habár a víz teljes deutérium-csökkentése fizikailag nem kivitelezhető, leginkább csak bizonyos mértékben csökkenthető. A deutériumcsökkentés élő szervezetekre gyakorolt hatásának vizsgálata már több évtizedes múltra tekint vissza.

Mi a deutérium?

A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja. A természetes vizekben a deutérium/hidrogén (D/H) arány ≈1:6600 (150 ppm, 0,015 atom%, 16 mM), bár a szélességi kör és a tengerszint feletti magasság növekedésével az arány jóval kisebb lehet. A deutérium kémiai szempontból a közönséges hidrogénhez hasonlóan viselkedik, bár a nagyobb tömege miatt a deutériumot tartalmazó reakciók valamivel kisebb sebességgel mennek végbe. A két izotópot fizikailag tömegspektrométerrel lehet megkülönböztetni, otthoni módszerekkel sajnos nem lehet megállapítani egy adott víz deutérium tartalmát. A deutérium-vegyületek fizikai tulajdonságai is eltérhetnek a hidrogénes megfelelőjüktől; például a D₂O (nehézvíz) viszkózusabb (sűrűbb) mint a H₂O.

©FreeImages.com/Jan Willem Geertsma

Az élő szervezetekben is jelentős hatása lehet a deutériumcsökkentésnek. Az elsők között Gleason 1976-ban a Nature folyóiratban kis cikket publikált arról, hogy a Déli-sarkról származó csökkent D-tartalmú (≈110 ppm) víz elősegítette a zab növekedését, és már akkor javasolta a csökkentett D- (és O18-) tartalmú vizekkel történő kutatást.

A B-1,3-(D)-Glükánok a természetben is előforduló poliszacharidok. Nélkülözhetetlen sejtfal alkotóelemek számos baktérium, növény és gomba esetében. Az élesztőből és a gyógygombából kivon béta-glükánokat általában immunerősítő hatásukról ismerik. A kutatók kimutatták, hogy az oldhatatlan Béta-1,3/1,6-glükán jóval nagyobb biológiai aktivitási szinttel rendelkezik, mint az oldható, 1,3/1,4-glükánok. A Béta-glükánok kötései és kémiai struktúrái közötti eltérések jelentős hatással vannak azok vízoldékonyságára, hatására és általános biológiai aktivitásukra.

fotó: ©FreeImages.com/Lize Rixt

Forrásai

A Béta-1,3-(D)-glükán legáltalánosabb forrása az élesztő sejtfala (Saccharomyces cerevisiae). Azonban a Béta 1,3/1,4-glükánokat egyes gabonakorpákból is kinyerik, pl. zab és árpa, valamint egyes esetekben búzából és rozsból is. A Béta 1-3-(D)-glükánok, melyeket az élesztő sejtfalából vonnak ki, gyakran oldhatatlanok. A gabonafélékből kivont formái lehetnek oldékonyak és oldhatatlanok is. emellett egyes tengeri fűfélékből, és egyes gombafajokból is kivonhatják őket (Reishi, Shiitake, Maitake).

Szerepe az emberi szervezetben

A béta-glükán egy tudományosan alátámasztott biológiai védekezőrendszer modulátor (BDM) mely az immunrendszer mozgósítja és befolyásolja. Kiegészítőként orális fogyasztást követően a béta-glükán elsősorban a makrofágok és a dentritikus immunsejtek által emésztődik meg, és ezen a folyamaton keresztül modulálja és stimulálja az immunválaszt, ami gyakran hoz létre egy, az immunsejtek által generált gyógyító hatást. A glükánokat évek óta ezeknek az immunerősítő hatásoknak köszönhetően kutatják folyamatosan, különösen a makrofág immunsejteket és NK sejteket, valamint a T-sejteket és a B-sejteket aktiváló hatásuk miatt, beleértve egyes citokinineket és kiegészítőiket.

A glükánokkal foglalkozó szakirodalom már évtizedekre visszanyúlik, és igen terjedelmes, és tekintélyes mennyiségű új kutatási anyag is rendelkezésre áll. Étrend-kiegészítőként történő alkalmazását tekintve elsősorban a Béta-1,3 és 1,6-glükánnal kapcsolatos kutatások számítanak érdekesnek. Az étrend-kiegészítőkben elsősorban az oldhatatlan glükán található meg, míg a gyógyszeripar az oldékony formát használja.

Az artemisinin az egynyári üröm(artemisia annua) hatóanyaga egy hatékony malária gyógyszer. Hipotézisek szerint hatásának egyik alapja lehet, hogy programozott sejthalált indíthat be minden szokatlanul magas vastartalmú sejtben, ilyen a maláriával fertőzött sejt is. Ez a növény hatásos lehet a rák elleni küzdelemben is, a gyorsan osztódó rákos sejtek gyakran nagyon magas vastartalommal bírnak.

Ösztrogén dominancia jelei

Hatástalan a homeopátia?

Homeopátiával kapcsolatban nem vagyok azonos véleményen az ellenzőivel. Szerintem tudományos értelemben teljesen hiteltelen minden homeopátiás eljárást egy kalap alá vonva hasztalannak bélyegezni. 

A legtöbb talán tényleg hasztalan, de később még kiderülhet, hogy számos eljárás (termék) jelentős eredményeket hozhat. Én is ezt tapasztaltam a gyakorlatban.