Ezért nem hasonlíthatók össze az egyes országok halálozási adatai

Jelenleg nagyságrendi a különbség is lehet az egyes országok halálozási arányaiban, de nem csak abban, hanem a vírus terjedésében is jelentős különbségeket tapasztalhatunk. Aki összehasonlításukkal próbálkozik, feltehetően nem vesz figyelembe számos befolyásoló tényezőt, így tudományos értelemben esetleg helytelen következtetéseket vonhat le. Elemzésem rámutathat arra, hogy miért nem hasonlíthatók össze az egyes országok adatai (a teljesség igénye nélkül):

• Vírusossá válni nem véletlen sorsoláson lehet, hanem bizonyos egymással érintkező körökben terjed, és a körök moralitása különböző lehet. Például idős körökben terjedve magasabb, fiatalabbak közt alacsonyabb, kórházakban terjedve magasabb, iskolákban terjedve alacsonyabb, stb. Az olaszországi  és németországi megbetegedések átlagéletkora között 20 év a különbség. Csak fiatalok közt terjedve a 0,2%, idősebbek közt 15-17% a mortalitás. Ez 2 nagyságrendi (százszoros) eltérést is okozhat.

• Nem mindegy, hogy a járvány elején bezárták-e az iskolákat, egyetemeket. Ha később, akkor fiatalabbak közötti terjedés fokozódik, így csökkenhet a mortalitás, de csak százalékos arányban. Az idősek védelmében hasznosabb csökkenteni a fertőzöttek számát még akkor is, ha az összes betegszámhoz mérten %-os arányban nő a halálozások száma. Mennyiségben viszont jelentősen csökkenhet, mivel az alacsonyabb számú fertőzött csökkenti a kockázati csoportok fertőződését is.

• Jelentős különbségeket okozhat, hogy az adott ország időjárása, a levegő páratartalma mennyire kedvez a vírus terjedésének, illetve a sűrűn lakott települések népsűrűsége, a lakók szokásrendszere, az egy lakásban lakók átlagos száma is meghatározó.

• Nem mindegy, milyen mértékben szabálykövetők a kockázati csoportok. Például olyan országokban ahol az idősebbek figyelmen kívül hagyják az önkéntes vagy kötelező karantén lehetőségét, jelentősen növekedhet.

• Nem mindegy, milyen mértékben tájékozottak a kockázati csoportok a védekezésben. Tudják-e, hogy milyen mértékben csökken a fertőzés veszélye az egyes maszkok esetén. Egyáltalán tudják-e, hogy a házi készítésű, nem orvosi vagy nem FFP3 maszkok is jelentősebb védelmet nyújthatnak, elkészítéstől, anyagminőségtől függően 20-80%-ot. Mj: A maszknál érdemes ügyelnünk, hogy ne oldalt és a szem körül lélegezzünk ki és szívjuk be a levegőt. Az így be és kijutó levegő ugyanis nem szűrt. Ügyeljünk a jó illeszkedésre, a stabil tartásra is (ne kelljen igazítgatnunk). A túlontúl sűrű szövésű, nem kellően légáteresztő anyagokat feltehetőleg célszerűbb kerülni, elősegíthetik, hogy oldalt, szűretlenül történjen a levegővétel és kifújás.

• Az adott országban nem mindegy, milyen mértékű a társadalmi felelősségvállalás, azaz milyen mértékben védekeznek a továbbadástól a nem kockázati csoportok. Nyilván nem mindegy, hogy mennyire hívja fel a figyelmet az adott kormányzat ennek jelentőségére a járványügyi intézkedéseiben. Illetve az is, hogy milyen súlyú a büntetés például a hatósági karantént megszegők ellen.

• További befolyásoló, hogy a fertőzöttek mennyire felderítettek. A nem felderített, tünetmentes fertőzöttek magas száma növeli a mortalitás %-os arányát (ha ezekről tudnánk, akkor %-os értelemben kevesebb lenne a súlyos beteg). Ennek arányának felderítésében segítség lehet a napi vizsgálatban 1 pozitív tesztre jutó negatív tesztek száma. Nálunk ez a szám jelenleg meglehetősen magas, de ennek ellenére feltételezhető, hogy vannak felderítetlen esetek, de feltehetően jóval alacsonyabb arányban, mint azokban az országokban, ahol az előbb említett arány rosszabb. Tehát nem az 1 millióra jutó lakosra jutó tesztek száma a mérvadó, hanem a fertőzöttség mértéknek megfelelő felderítések aránya. Mj: Egy negatív teszt nem jelent védettséget a betegség ellen, adott esetben ismételni kell majd ugyanannál a személynél. A maszk használata és a kontaktusaink számának csökkentése állíthatja meg a járványt. Fontos, hogy teszt hiányában is fertőzöttként tekintsünk magunkra, így itthon elkerülhető lenne az olaszországihoz hasonló helyzet. A tesztek jelenleg még sajnos csak statisztikai értelemben fontosak igazán, mert gyógymód még nincs a betegségre.

• Nem mindegy, milyen központi intézkedésekkel igyekszik befolyásolni az ország a járvány terjedését. Hangsúlyosabb-e az idősek védelme, ha jelentősen hangsúlyosabb, akkor a fertőződések fiatalabb irányban tolódhatnak el. Mj: Ha fiatalokat buzdítjuk arra, hogy egymást fertőzzék, akkor %-os arányban ugyan csökken a mortalitás, de a kockázati csoportok jelentős kitettsége miatt összeségében megint jelentősebben nőhet az elhunytak száma.

• Számít, hogy egy országon belül milyen arányban vannak jelen magas kockázatú csoportok. Mennyire egészségesek és/vagy fiatalok alkotják a népességet. Például USA-ban fiatalok közt is magasabb arányú a súlyos esetek száma, de az elhízottak és cukorbetegek száma is kiemelten magas. Olaszországban pedig kiemelten magas az átlagéletkor.

• Halálozási arányt befolyástoló tényező az egészségügy szervezettsége, fejlettsége is. Kiemelten fontos, hogy az egészségügyben mennyire tartják be a vírus terjedését gátló szabályokat, milyen protokollokat alkalmaznak, van-e gyógyszerezés, átvesznek-e Kínából vagy máshonnan bevált protokollokat, használnak-e kockázatos, nem felmért eljárásokat (egyes gyógyszerek kontraindikáltak lehetnek, mert súlyosbítják a fertőzés lefolyását), és így tovább.

• Szintén jelentősen befolyásolhatja halálozási arányt egy-egy felkapott médiaszemélyiség, tanácsadó social media-ban való megnyilvánulásai, cikkei. Jelentősen ronthatják a halálozási statisztikát a járványt elbagatellizálók, akik gyakran saját malmukra hajtanák a vizet. Ez azokat a kiszolgáltatott, beteg és/vagy idős embereket érinti különösen, akik kilátástalanságuk miatt hajlamosabbak a csalásoknak felülni, azaz pont a kockázati csoportokat. Jelentősen befolyásol az is, hogy az adott kormányzat mennyire lép fel ezek ellen hatékonyan.

• Számít, hogy központilag mennyire segítik a cégeket abban, hogy a munkavállalóikat védjék, például maszkok kötelező tételével, plexik kiépítésével, a környezet, illetve a levegő fertőtlenítésével, személyközi kontaktusok csökkentésével, az egyes osztályok elzárásával, stb.

• Számos esetben az egyes országokban jelentős különbségeket tapasztalhatunk az adatok kiértékelésében: kiket tekintenek vírusosnak (tüneteket mutatókat, vagy a pozitív teszttel rendelkezőket is), illetve kiket tekintenek vírusos betegségben elhunytnak (más fennálló súlyos betegségek esetén esetleg nem a koronvírust tüntetik fel okként), de különbséget jelenthet az is, hogy mennyire megbízhatók egy-egy ország által használt tesztek. Előfordulhat, hogy egyes országok sem a tesztelésre, sem az adatok közlésére nem fordítanak erőforrásokat.

©FreeImages.com/carls9893

A fent említett különbségek bármelyike jelentősen befolyásolhatja a betegek számát, eloszlását, így a COVID-19 fertőzés országonként egy-egy külön szabályozott rendszerben fut. A külső hatások, szabályozások jelentősebb hatással vannak arra, hogy kiket érint a betegség, milyen gyakoriak a személyközi kapcsolatok, milyen arányú a súlyos esetek száma, milyen arányú a kockázati csoportok megfertőződése, mennyire védekeznek az érintkező személyek, de már az is számít, hogy kik kapják el egy országban az elején. Ezek a különbségek ellehetetleníthetik az egyes országok közötti összehasonlítást, de feltehetőleg utólag majd bizonyos mértékig elemezhető lehet, hogy kik cselekedtek jól.

Laczkovich Hegedüs Eszter © Minden jog fenntartva. Copyright by https://www.zoldhaz.info