Az almaecet nem hatékony a fogyás elősegítésében

fotó: ©FreeImages.com/Barbaros_Kocabicak

Almaecet hatása belsőleg

Számos népszerűsítő cikket olvashatunk az almaecet fogyasztó és vércukorcsökkentő hatásáról. Antiglikémiás és súlycsökkentő befolyása leginkább abban rejlik, hogy elnyomja a keményítőmolekulákat lebontó enzimeket, csökkenti a tápanyagok ürülésének sebességét a gyomorból, gyakran pedig hányingert vagy étvágytalanságot okoz.

Az Carol S. Johnston szerint az ecetsav úgy tűnik, hogy tényleg zavarhatja a keményítőmolekulákat lebontó enzimeket. Ez bármilyen típusú ecettel, például bor-, gránátalma ecettel vagy akár fehér desztillált ecettel is kiváltható, nincs kiemelkedő szerepe az almaecetnek. Minden esetben az ecetsav (acetic acid) tartalom felelős ezért.

Ez nem tekinthető feltétlenül pozitív hatásnak, mert az emésztőrendszerben a meg nem emésztett táplálék továbbhaladása a patogén bélflórának kedvezhet, továbbá gyomor és bélpanaszokat okozhat. Ráadásul más diétákkal összevetve igencsak csekély hatékonyságú még így is. Az alanyok három hónapos intervallumban mindössze 2-4 kg fogyást mutattak a placebóhoz képest. Az elégtelen emésztésből adódó szénhidrátmegvonás továbbá hipoglikémiát okozva súlyosan növelheti a stresszt, így alvászavarokat, kézreszketést okozhat, a megnövekedett stresszhormonszint tovább növelheti a sejtek inzulinrezisztenciáját. Ez tovább fokozhatja a későbbi hízékonysági hajlamot.

Számos tanulmányt találhatunk, hogy az ecetsav, vagy leginkább a köztudatban elterjedt forrása, az almaecet, növeli sejtek inzulinérzékenységét, és csökkenti a vércukorszintet. Az előbb említett keményítők emésztését gátló hatásának köszönhetők az alacsonyabb vércukorszintek, és érthető okokból ezzel párhuzamosan alacsonyabb inzulinválaszok, hiszen elégtelen és lassúbb emésztés hiányában nem szívódik fel ugyanannyi glükóz, így nem emelkedik a vércukorszint, nincs akkora inzulinválasz sem, ráadásul az ecetsav gátolja az inzulinkiválaszást is. Valójában a savak, a túlzott fehérjebevitel és a zsiradékok általában csökkentik a vázizomzat vércukorfelvételét, mert fokozzák a sejtek inzulinrezisztenciáját. Ennek köszönhető, hogy jellemzően a zsiradékban gazdag étrendek hatására alakul ki az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség és az ezekkel szorosan összefüggő elhízás.

• Például a tejsav (laktát) inzulinrezisztenciát indukál a vázizomzatban. Sőt elhízással járó inzulinrezisztencia emelkedett laktátszinttel jár. Összefüggésben áll az emelkedett laktátszint az inzulinrezisztencia kialakulásával.
• A zsírsavak is inzulinrezisztenciát hoznak létre a vázizomzatban.
• A lipidek mint üzemanyagforrások, olyan metabolikus jeleket hozhatnak létre, amelyek gátolják a glükóz felhasználását a legfontosabb glikolitikus enzimek gátlásán keresztül.
• Az aminosavak fontos szerepet játszhatnak a perifériás inzulin érzékenység modulálásában és hozzájárulhatnak a 2-es típusú cukorbetegeknél megfigyelt inzulinrezisztenciához.

Ne használjuk tehát az almaecetet fogyási céllal vagy vércukorszint csökkentésre, mert tovább nőhet a sejtek inzulinrezisztenciája, romolhat az emésztés hatékonysága. Inzulinrezisztencia betegség esetén a zsiradékok és savak bevitelének drasztikus csökkentésével érhetünk el eredményeket, így a vágyott fogyás sem lesz elérhetetlen. A témával kapcsolatos cikkek:

• Okos Étrend
• Hizlaló fogyókúrák

Ha meg akarod ismerni az Okos Étrend egészségmegőrzési módszereit, és szívesen barátkoznál hasonló érdeklődésű emberekkel, akkor a Facebookon alakult erre egy csoport, ahol recepteket, praktikákat és kitűnő társaságot találsz: https://www.facebook.com/groups/okosetrend/

Laczkovich Eszter © Minden jog fenntartva. Copyright by https://www.zoldhaz.info