A kávé árnyékos oldala

Megpróbálom picit körbejárni a kávét és a kávézás témakörét. Kezdjük rögtön a legelején. A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.

A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. Században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. Század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. (1)

Egyes források a kőkorig visszanyúlnak, miszerint a letűnt korok embere rájött, hogy bizonyos magvak rágása növelte a munkavégző képességet, és javította a hangulatát. (5) Fő hatóanyaga a koffein, metilxantin-származék C8H10N4O2 fehér, keserű ízű, kristályos vegyület. Amíg nem sikerült azonosítani, a teában lévő élénkítő anyagot a koffeintől eltérőnek tartották, és teinnek (vagy tininnek) nevezték, azonban kiderült, hogy a két vegyület egy és ugyanaz. (2)

forrás: FreeImages.com/Armen (AD)

Mielőtt belemennék a koffein hatásmechanizmusába az élő szervezetre, teszek egy kis kitérőt. Van a szervezetünkben pár olyan mechanizmus, mely végszükség esetén képes mozgósítani a tartalékokat, pl. Üss vagy fuss (fight-or-flight) helyzetekben. A háttérben a stresszhormonok működnek, melyekből a legismertebbek az adrenalin, noradrenalin és a kortizol. Az adrenalin és noradrenalin a katekolamniok közé tartoznak, melyeket a mellékvesevelő állít elő.

Legfőbb élettani feladata hogy a fokozott izommunkához biztosítsa a megnövekedett energiaigényt:

• tágítja a vázizmok, a szív, az agy és a máj ereit,

• ugyanakkor szűkíti a bőr, a bélcsatorna, a lép és a vesék ereit.

• A raktárakat kiürítve növeli a keringő vér mennyiségét.

• Növeli a szívösszehúzódások erejét (kontraktilitás), a szívfrekvenciát és a perctérfogatot.

• A flycogén lebontásának (glikogenolízis) fokozásával növeli a vércukorszintet,

• valamint fokozza a zsírlebontást (lipolízis) is. (3)

A noradrenalin sresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz a  fight-or-flight reakció („üss vagy fuss”) kiváltásában. Az adrenalinnál sokkal erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust. (4)

A koffein hatásainak a leírása így hangzik:

A központi idegrendszert izgató hatást elsősorban az agykéregre és a nyúltagyi vagus-, légző- és vazomotor centrumára hat, emeli a légzőközpont CO2 érzékenységét és a légzési percvolument. Alacsony koncentrációban csökkenti a perifériás ellenállást az agyi erek növekvő ellenállásával szemben, elernyeszti a simaizmokat, különösen a bronchusokét. Az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint vesz el, hatására a veseerek tágulása miatt a vesében kis mértékben növeli a glomerulus filtrációt és csökkenti a nátrium tubuláris reabszorpcióját ezért fokozódik a vizeletkiválasztás, fokozza a gyomorban a sav- és pepszinszekréciót. A szíven közvetlen hatással növeli a szív frekvenciáját és a kontrakciók erejét. Az agyi erek tónus fokozódása az adenozin receptorok gátlásán, a cardiovascularis hatás, valamint a bronchiális izomzat elernyedése, a foszfodiészteráz gátlásán alapszik. Foszfodiészteráz enzim gátló, és kompetitív A1 és A2A adenozin-receptor gátlószer; 3,5- cAMP foszfodiészteráz gátlószer, a cAMP szint emelése révén hat. Emellett direkt vagy indirekt hatása van az intracelluláris Ca2+-koncentrációra ill. az intracelluláris Ca2+ funkciójára. (2) Ezt a hatását az adrenalin felszabadításával éri el.

Megütötte a szememet ez a kalcium anyagcserére gyakorolt hatása. Rákerestem a tudományos forrásokban. Találtam egy tanulmányt, mely bizonyítja, hogy napi 300 mg koffein felgyorsította váltózó korú nőkben a csontok leépülését, kölcsönhatást mutattak ki a D vitamin receptor gén és a koffeinfogyasztás között. (6) Nem csak váltózó korú hölgyekre jelent veszélyt, hanem a várandósak magzatára is. Koffeinfogyasztás terhesség korai szakaszában, függetlenül a glikémiás kontrolltól, növeli a spontán vetélés kockázatát. (8) Valamint az anyatejbe is bejut, tehát a szoptatós anyák gyermekei is hatása alá kerülnek. Egy 1982-ben készült kutatás szerint az anyatejben 2 óraval a fogyasztás után mutatható ki a maximális koncentráció, azaz 1.15 mikrogramm/ml. (9)

Egyértelmű, hogy a stressz mechanizmuson keresztül serkenti az embert. Túladagolás esetén , nyugtalanság, alvási zavarok, izgatottság, de nyugtató hatása is megnyilvánul összefüggések nélküli beszéd formájában. Igaz, a halálos adag 150mg/testsúly kilogramm, ami például 100 kg-os ember esetén 15g, ez kávéra átszámítva 25 litert tesz ki, de eddig 24g volt a legnagyobb dózis, amit ember túlélt. (5)

Ez gondolom még a legnagyobb kávéfüggőket sem érinti, de vegyük górcső alá, hogy mit okoz napi pár pohárka? Elsősorban kialakuló toleranciát és függőséget. A tolerancia azt jelenti, hogy többé nem fog serkentőként hatni a megszokott mennyiség. Tehát mindig többre lesz szükség ugyanazon hatás elérése érdekében. A függőség pedig abban nyilvánul meg, hogy ha nem kapjuk meg az adagunkat, akkor elvonási tünetekre számíthatunk, mint például fejfájás, fáradtság, remegés. Megvonási tünetek szintén tudományos kutatás tárgyát képezték. (7)

A kávézást népszerűsítő cikkek már kialakult tolerancia állapotára szoktak hivatkozni, ilyenkor már a szokásos adag koffein valóban nem emel vérnyomást, nem fejti ki a cikk elején említett stressz mechanizmust. Ilyen állapotban viszont a saját beépített stressz mechanizmusunk sem fog 100 százalékosan működni, hisz a saját stimuláló hormonjainkkal szemben is kialakul a tolerancia.

Ezt egy mobiltelefon képernyőjén megjelenő üzenet elolvasásához hasonlítanám. Ezt könnyen megtehetjük egy sötét szobában, de tűző napon még a kijelző maximális fényereje mellett is nehézkes.

A beépített túlélő mechanizmusaink egyike a kortizol, amit a mellékvekéreg termel, ez pedig a katekolaminok közé tartozik. A mellékvese ezen hormonját az ACTH serkentő hormon vezérli. Mivel a koffein a kortizol kiválasztást is stimulálja (10), ezért a hosszú távú hatásokkal is számolni kell. A kortizol a hosszútávú túlélés záloga.

Képzeljünk el egy családot, ahol magasak a bevételi források, s ennek megfelelően pazar életvitelt folytatnak. Tegyük fel, a családfenntartó elveszíti kereseti jó lehetőségét, lerokkan, továbbiakban csak segélyt kap, vagy részmunkaidőben dolgozik. Ha a tartalékok mobilizálása adrenalin stílusban folytatódna, akkor a bankszámla rövid idő alatt kifogyna. Ilyenkor hasonló intézkedéseket hozhat a család, mint ahogy a kortizol megváltóztatja a szervezet működését. Eladják a bozótrácsos terepjárót, lecserélik egy kis városi kocsira, bevásárolni az is megteszi. A kortizol ezt a vázizomzat lebontásával éri el, hisz kevesebb izom is elegendő. A nagy autó eladási ára és a kisautó vételára közti eltérés a szervezetben cukorgyártásra felhasználható aminosavakat jelent. Épp ahogy a képzeletbeli család sem költheti el ezt a pénzt játéktermekben (ahogy eddig tette), a kortizol sem engedi ezt a cukrot megenni az izmok által. Ez kizárólag a cukorigényes szerveknek (főképp agy és idegrendszer) lesz tartalékolva.

Ezt csak azért szemléltettem, mert rendkívülien érinti a low-carb étrend követőit. A low-carb eleve a szervezet számára olyan mint ha éhinség lenne. Tehát eleve csökkenti az alapanyagcserét, spórol a szénhidráttal, és ahol csak teheti, zsírral próbálja helyettesíteni. Ha valaki azt szeretné, hogy a szervezet minél kevésbé pánikoljon, akkor erre a kortizolra nem árt odafigyelni, nem szabadna feleslegesen rájátszani stimulánsokkal, mint pl. a koffein. Ezáltal nem kerül képletesen mondva homok (koffein) a fogaskerekek közé.

Nem árt ebből a szempontból megvizsgálni azon hatásait, mellyel a kávépártiak szoktak érvelni. Egyik leggyakrabban felhozott érv, hogy hosszú távon csökkenti az öregségi cukorbetegség előfordulásának gyakoriságát. (11) Mellesleg ez a tanulmány a pozitív hatások mellett megemlíti a vér homocisztein szintjének a növekedését is (11). Az öregkori cukorbetegség előfordulására gyakorolt kedvező hatást a cukorfogyasztás fokozásával (adrenalin) éri el. Ez jó hír lehet egy szénhidrátokból túlevő embernek, azonban rossz hír a low-carbos társadalomnak, mivel ugyanezen a mechanizmuson keresztül eleteti az amúgy is kevés szénhidrátot, a szénhidrát igényes meg éhezhetnek.

A leggyakrabban felhozott érvet utoljára hagytam, ezek a polifenolok, rákellenes tulajdonságaikról híresek. Ez vitathatalan előnye a kávénak. Valóban kell kávéznunk, hogy polifenolokhoz jussunk? Kicsit kutakodtam a témában, majd kiderült, hogy nem feltétlenül. Itt: http://www.nature.com/ejcn/journal/v64/n3s/fig_tab/ejcn2010221t1.html megtalálható a polfenolban leggazdagabb 100 étel listája. Ezennel abbahagyom a gondolatmenetet, gondolom a polyfenol kérdéskör megér egy külön nekifutást.

1 http://hu.wikipedia.org/wiki/Kávé

2 http://hu.wikipedia.org/wiki/Koffein

3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Adrenalin

4 http://hu.wikipedia.org/wiki/Noradrenalin

5 http://cs.wikipedia.org/wiki/Kofein

6 http://ajcn.nutrition.org/content/74/5/694.long

7 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2069491

8 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15101611

9 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7098450

10 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2257922/

11 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19999796

Kosár József

© Minden jog fenntartva. Copyright by www.zoldhaz.info

Ha meg akarod ismerni ezt a gyógyítási és egészségmegőrzési módszert és szívesen barátkoznál hasonló érdeklődésű emberekkel, akkor a Facebookon alakult erre egy csoport, ahol recepteket, praktikákat és kitűnő társaságot találsz:

https://www.facebook.com/groups/okosetrend/