Ökoház
Ez az elsőre talán furcsának tűnő gondolat jobban átgondolva nagyon is igaznak bizonyul. Az átlagember számára az ÖKO építészet, ÖKO építés a természetben található (természetes) anyagokból történő építést jelenti. Nézzük meg a teherhordó épületszerkezetekhez ma felhasznált anyagok közül mi található meg a természetben. A tégla, a beton nem. A vas legnagyobbrészt oxidált formában, bár nem ritka az érctelérekben a „termés vas”. Talán a kő, a vályog és a fa az egyetlen, ami szóba jöhet. A fát azonban, hogy hosszú élettartamú legyen „nem természetes” anyaggal kell kezelnünk. A követ általában szintén „nem természetes” anyaggal „ragasztjuk” egymáshoz. Egy másik megközelítés szerint az ÖKOHÁZ olyan építmény, ami a legkisebb káros hatást gyakorolja a környezetére. Talán ez a meghatározás áll a legközelebb az igazsághoz. Ez az elsőre talán furcsának tűnő gondolat jobban átgondolva nagyon is igaznak bizonyul.
Ökoházak környezetre gyakorolt hatása
Az átlagember számára az ÖKO építészet a természetben található (természetes) anyagokból történő építést jelenti.
Az építőanyagok „életük” során, az alábbi fázisokon keresztül gyakorolnak hatást a környezetükre
-
előállítás
-
szállítás
-
beépítés
-
használat
-
bontás
-
újrahasznosítás
Hasonlítsuk össze a könnyűszerkezetes acél építőanyagot a többi teherhordó szerkezet anyaggal az egyes fázisokra bontva.
Előállítás ökotechnológiával és kontra
Az égetett agyagtégla, a cement és az acél előállítása nagyon energiaigényes. Az építőanyagok között azonban az acél az, amelyik a legkisebb keresztmetszettel (a legkisebb önsúllyal) tudja a legnagyobb terheléseket elviselni. Egy átlagos családi ház teherhordó szerkezeteinek felépítéséhez acél könnyűszerkezetből kb. 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, mintha téglából és betonból készülne. Így az acél előállítás fajlagos költsége 1m2 házra vetítve kedvezőbb, mint a fent említett más építőanyagoké. A gyártástechnológia fejlődésével az acél előállítás energiaigénye is drasztikusan csökkent. Amerikai adatok szerint 1972 óta 34%-kal lett kevesebb az egységnyi acél gyártási energiaszükséglete. A legkisebb energiaigényű építési anyag a fa. Előállítása viszont a leginkább idő- és helyigényes. Ahhoz, hogy egy építési célra felhasználható keresztmetszetű fa felnövekedjék kb. 70-100 évre van szükség. Egy átlagos családi ház szerkezetének fából történő felépítéséhez (anyagtakarékos vázszerkezetes és nem rönkházas építés esetén) kb. 40-50 fát kell kivágni. Építési célra Észak-Amerikában évente mintegy 50 millió fát vágnak ki. A világ fakitermelése sokkal nagyobb volumenű, mint az újratelepítése. Ennek következtében rohamos ütemben fogyatkoznak az erdők. A világ fejlettebb részein is több fát vágnak ki, mint amennyit ültetnek. Ahol erdőtelepítés folyik ott megfigyelhető az, hogy a telepített erdő soha sem fogja pótolni a természetes őserdők sokszínűségét, fajgazdagságát, természetességét. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az emberi kéz pusztításait az erdő kiheverje. Az acél állandó minőségű, könnyen, gazdaságosan méretezhető és tartós. Az acélprofilokat milliméter méretre gyártják, ezáltal a hulladék mennyisége minimális, egy ezrelékre tehető. Mindent összevetve előállítás szempontjából ezzel az acélszerkezetes technológiával lehet lenginkább ökoházakat építani.
Ökoház építőanyagainak szállítása
Az építőanyagok építési helyszínre történő szállítása energiaigényes. Nem mindegy, hogy egy építési rendszer mennyire szállítás igényes. Egy átlagos családi ház teherhordó szerkezeteinek felépítéséhez acél könnyűszerkezetből kb. 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, mintha téglából és betonból, valamint 3-szor kevesebb súlyú kell, mintha fából készülne. Így ökoházainknál már a szállítással is a lehető legjobban óvjuk a környezetet.
Ökoház felépítése és a hagyományos építkezés
A nagy tömegű építőanyagok mozgatásához, rakodásához, beépítéséhez nagy energiafogyasztású speciális gépek (daruk, betonkeverők, betonpumpák, autódaruk, vibrátorok) szükségesek. A könnyű acélszerkezetes ökotechnológia esetében mindezekre nincs szükség. Az acélprofilok, vázszerkezeti elemek kézzel könnyen mozgathatók, beépítésükhöz csak kis energiaigényű kéziszerszámok kellenek. A beépítés alatt nem igényelnek segédszerkezeteket – nem kell zsaluzni, dúcolni. A horganyzott acélprofilokat nem kell a beépítés során különféle „mérgező” vegyszerekkel kezelni. Az acélprofilok nem éghetőek, míg a faszerkezeteket kezeléssel is csak égéskésleltetni lehet. Az ökotechnológia anyagtakarékos. Az acélprofilok konszignáció alapján a kívánt méretre vannak gyártva, nincs tehát hulladék. Az építés során nem terheli a környezetet építési törmelékkel, ezért tisztán lehet építeni. A vékony falszerkezet miatt a falazott szerkezetekhez képest kb. 10%-al nagyobb a hasznos alapterület. Ez 100 m2 külső alapterületű 38 cm-es falakkal készült épületnél akár 10 m2-rel nagyobb hasznos alapterületet is jelenthet, vagyis egy félszobával nagyobb lakást, aminek a m2 árát a vevő megtakarítja
Ökoház környezetre gyakorolt hatása használat közben
Az épületek használatuk során folyamatosan hatást gyakorolnak a környezetükre. Magyarországi viszonyok között a legnagyobb szennyezés a fűtésből ered. Az acélszerkezetes hőszigetelt ökoépületek energiaigénye és károsanyag kibocsátása a harmada egy ma épített átlagos családi háznak. Egyre nagyobb igény van az épületek hűtésére (klimatizálására) is. Egy jól megtervezett épület gépi berendezés nélkül is kellemes klímájú, azonban, ha mégis beépítésre kerül nem mindegy, hogy mennyi energiát fogyaszt el. A jó hőszigetelés erre is megoldást ad. A használat során egészséges lakókörnyezet megteremtése és fenntartása a cél. Az acél könnyűszerkezetes ökoépületekben ez több szempontból is megvalósul. A belső téri (szoba) hőmérséklete és a fal felületi hőmérséklete között kicsi a különbség (nem süt a falból a hideg). Az ökoépület az építés után azonnal beköltözhető – nem kell száradni a falaknak, a lakás hamarabb birtokba vehető. A tartószerkezet nem tartalmaz méreganyagokat (rovar, gombaölő szer). Az acélvázas épület hosszú élettartamú, kis karbantartási igényű. Tervezhetősége nagymértékben kötetlen, így bármilyen stílusú épület létrehozható belőle, mely a környezetbe illeszkedést lehetővé teszi.
Ökoépület bontás – újrahasznosítás, átalakítás
A legtöbb épület életében bekövetkezik ez az esemény. Az oka többek között lehet a nagymérvű állagleromlás, településfejlesztési igények, stb. A növekvő szeméthegyek árnyékában élve egyre nagyobb hangsúlyt kap az újrahasznosíthatóság igénye. Az acél újra felhasználható anyag és az újrafelhasználása (begyűjtése) világszerte megoldott. Az acél szelektálása a mágnesesség elvén olcsó és egyszerű. Többször újra lehet hasznosítani anélkül, hogy veszítene a jó tulajdonságaiból. A világ acéltermelésének 66%-a újrahasznosított anyagból történik. Arról nem is beszélve, hogy az így elkészült ökoépület renkívül tartós, állagromlása az évtizedek alatt is csekély.
Az ökoház energiatakarékos, kiváló hő- és hangszigetelő
Az acél könnyűszerkezetes készház öko építési rendszer kiemelten energiatakarékos építési forma, mivel a jelenleg érvényben lévő hőtechnikai szabványt több mint 100%-kal túlteljesíti. A+ energiaosztályba tartozik. Az építési rendszer átlagos hővesztesége (U(k)=0,12-0,22 W/m2K)(típusfüggő). Fűtési, hűtési üzemeltetési költsége akár 50%-kal kevesebb, mint egy modern téglaépületnek, ezért a környezetre gyakorolt káros hatása elenyésző. A gázárak folyamatos emelkednek. A rendszer geotermikus hőszivattyús fűtéssel-hűtéssel kiválóan üzemeltethető, így a fűtési, hűtési költség a jelenlegi villamosenergia árakkal egy 100m2-es épület esetében havi 10 ezer forint.
Az ökoházak kiemelten energiatakarékosak, így jobban védik a környezetet, mint a hagyományos épületek
Életünkben egyre fontosabb szerepet kap a fenti két – egyre inkább összetartozó – fogalom. Az energiamegtakarítás azért mert “zsebre megy”, a környezetvédelem pedig a jövőnket határozza meg. Minél inkább energiaigényes egy termék, annál inkább károsítja környezetünket. Az épületek használatuk során folyamatosan hatást gyakorolnak a környezetükre. Sajnos a keleti országokban, beleértve Magyarországot is nem foglalkoztak napjainkig az épületek energiafogyasztásával. Az épületek fűtése, hűtése, valamint világítása óriási energiákat emészt fel. A fűtés a legnagyobb környezetszennyező tétel egy házban, valamint ezt a legdrágább utólag kevésbé energiapazarlóvá tenni. A villamos fogyasztók rekonstrukció gyakorlatilag az izzók és az egyéb fogyasztók cseréjével szakaszosan is megoldható. A fűtés energiatakarékossá tétele nagyon összetett dolog és drága, ha valaki utólag akarja megoldani. Amennyiben építéskor tudatosan odafigyelünk arra, hogy az épület energiatakarékos legyen, akkor hosszútávon többszörösen megtérül az építéskor befektetett pénzünk, mindemellett nagyon kis mértékben fogjuk környezetünket károsítani. Egy új épület építésekor a későbbi energiatakarékosság nem csak a hőszigetelésen múlik, tudatosan figyelni kell a szellőztetésre, a kialakuló páratartalomra, stb… Jó példa erre a napjaink nagy panelház szigetelési programja, amivel több százezer lakás lesz penészes, mert becsomagolnak egy beton szerkezet úgy, hogy annak egyidejű szellőztetéséről nem gondoskodnak.
Ez a kiemelten energiatakarékos építési rendszer tudatosan szem előtt tartja, hogy a lakókörnyezet, melyet kialakítunk a lehető legkisebb energiafelhasználás mellett a legkomfortosabb életteret adja használóinak. A könnyűszerkezetes ökoház építési rendszer tudatosan megtervezett és minősített rétegrendeket alkalmaz, hőátbocsátási tényezője: U (k)=0,20 W/m2K (de igény szerint még jobb is lehet), ami a hagyományosan épített falszerkezetekhez képest 2-3-szor jobb hőszigetelést jelent. Ez kb. 110 -150 cm vastag hőszigetelő tégla falazattal egyenértékű. Még a legújabb hőtechnikai szabvány értékeit is több mint kétszeresen meghaladja. Emiatt az ökoépület gazdaságosan üzemeltethető – kb. 30-50%-os fűtési költségmegtakarítást eredményez a nyílászárók minőségétől függően. Ezáltal az ökoházak energiaigénye és káros-anyag kibocsátása is kb. a fele-harmada egy ma épített átlagos családi házhoz képest. Ennek a kiemelten energiatakarékos ökoépítési rendszernek legfőbb előnye, hogy a falszerkezetek a téglával szemben könnyebbek ás vékonyabbak, mégis sokkal jobban hőszigetelnek, így az épület percek alatt felfűthetőek, vagy hűthetőek. A tégla és beton épületek belső falai tél végén is hideget sugároznak, mert a nagy hőtehetetlenségük miatt képtelenek felmelegedni. Az, hogy nem a szerkezet fűtésére pazaroljuk az energia egy részét nemcsak energiatakarékossági kérdés, hiszen ez egészségügyi kérdés is. A falai nem sugározzák a hideget, hanem azok kellemesen melegek. Egy jól megtervezett ökoépület gépi berendezés nélkül is kellemes klímájú lehet, azonban, ha mégis beépítésre kerül egy klímaberendezés nem mindegy, hogy mennyi energiát fogyaszt. A jó hőszigetelés és átszellőztetés erre is megoldást ad. Az acél az, amelyik a legkisebb keresztmetszettel (a legkisebb önsúllyal) tudja a legnagyobb terheléseket elviselni. Így 1 m2 teherhordó szerkezet előállítása acélból a legkevésbé energiaigényes. A szállítási igény minimális. Egy átlagos családi ház teherhordó szerkezeteinek felépítéséhez acél könynyűszerkezetből kb. 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, mintha téglából és betonból, valamint 3-szor kevesebb súlyú kell, mintha fából készülne. Könnyűszerkezetes acélból szálanyagban 1 teherautóra kb. 5 db 100 m2-es ház összes szerkezeti eleme (fal, áthidaló, födém, tető, válaszfal) elfér. Az acélprofilok és vázszerkezeti elemek kézzel könnyen mozgathatók, beépítésükhöz csak kis energiaigényű kéziszerszámok kellenek. A beépítés alatt nem igényelnek segédszerkezeteket, nem kell zsaluzni, dúcolni. Az építés során nem terheli a környezetet építési törmelékkel, ezért tisztán lehet építeni. Elmondhatjuk, hogy az ezzel a technológiával épített épületek a világ mai fejlettségi szintjén a lehető legkisebb energiafelhasználással épülnek és üzemelnek. Egyike a környezetére legkevésbé káros hatást gyakorló építési technológiának.
- 44700 olvasás
A www.zoldhaz.info weboldalon megjelenő teljes tartalom szerzői jogi védelem alatt áll
A cikkek és a weboldalon álló tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. Tilos a cikket teljes hosszúságában, ill. nagyobb terjedelmében átvenni, felhasználni, átdolgozni. A tartalmat rövidebb idézetben felhasználó köteles jól láthatóan megjelölni a szerzőt, illetve aktív linken az oldat. A jogosulatlan felhasználó anyagi felelősséggel tartozhat. Amennyiben a jogosulatlanul átvett tartalmat bevételszerzésre használta, az így megszerzett haszon teljes összegének átadására kötelezhető a polgári jog szakaszai alapján. © Minden jog fenntartva.
