A műanyagnak számos előnye van: olcsó előállítani, könnyű, higiénikusan tarthatók benne az élelmiszereink, tartósak, nem törékenyek.
A vásárlói igények mindig megváltoztatták a piac szerkezetét. Régebben mennyire jó eladási fogás volt a hipermarketekben az ingyen zacskó, és akkor még szinte mindenki örült neki. Még régebben megfelelt az embereknek a csapvíz, és nem hordták haza rekeszszám az üdítőket és vizeket. Azóta már szinte alapvető élelmiszerré vált a palackozott ásványvíz.
Már tudjuk, hogy ezek a kialakult igények nem feltétlenül fenntarthatók, de milyen lehetőségeink vannak?
CO2 kibocsátás szempontjából a visszaváltható üvegekbe történő csomagolás sem feltétlenül környezetbarát. Ezek szállítása, előállítása is jelentős terhet róhat a környezetre és a klímaváltozásra.
Jobb megoldás lenne a komposztálható növényi polimerek használata. Ezek a rémhírkeltéstől függetlenül valóban lebomlók, ugyan nem ipari komposztálókban - azaz alacsonyabb hőmérsékleten - ez a bomlási idő pár év is lehet. Ez nem rosszabb, mint egy 2 cm átmérőjű faág esetén. Ettől még komposztálódás után hasznos, természetazonos biomasszává válnak. (F)
De sajnos nem örülhetünk teljes mértékben, mert nagy mennyiségben való előállításuk nagy termőterületet igényelne, akár az eleve csökkenő fás területek kárára. Addig terjedhet igazán az előnyük, amíg növényi hulladékokat forgatunk erre a célra, és ezzel csökkenthetjük a hagyományos műanyagok mennyiségét.
De megszabadulhatunk-e a kőolaj alapú műanyagoktól, és meg kell-e egyáltalán teljesen szabadulnunk tőlük?
Ekkora népesség mellett nincs módja mindenkinek önfenntartó tanyán élni, élelmiszereink csomagolása, tartósítása, szállítása pedig jelentős probléma lenne nélkülük.
A megoldás az óceáni szemétszigetek és a hulladéklerakók szeméthegyeinek a csökkentésére a megelőzés, az újra felhasználás vagy végső soron a teljes körű újrahasznosítás lenne. A megoldás megtalálása, ezek összehangolt megszervezése pedig sürgetőbb, mint hinnénk.
Egy nemzetközi kutatócsoport becslése szerint a „nagy csendes-óceáni szemétfolt”, amely Kalifornia és Hawaii között lebeg a vízen, mintegy 80 ezer tonna műanyagot tartalmaz. Ez 16-szorosa a korábban jelentett mennyiségnek. A hároméves kutatómunka során kiderült, hogy a műanyaghulladék mennyisége exponenciálisan növekszik, jelenleg több mint Magyarország területének a tizenhatszorosa. (F)
A műanyagok óceáni megjelenéséért nem csak a közvetlenül óceánokba dobott szemét a felelős. Folyók hordalék szállítása és a szél segítségével szinte bárhonnan szennyeződhet. Talán nem számolunk vele, de a kommunális kukába juttatott zacskókat is messzire juttathatja a szél a szeméttelepekről is, így mi Magyarországon is felelhetünk az óceáni szemét-szigetek kialakulásáért.
Összefogással megoldhatnánk a műanyag-problémát.
