Pajzsmirigy-megbetegedések okai és oki kezelésük

Az ember agyának sajátosságainak folytán kizárólag egy problémára, és annak szűkebb körű megoldására törekszik. Jelenleg ez a gondolkodásmód itatja át az egész civilizációnkat, az egészségügyet, a politikát, de még a tudományok legnagyobb részét is.

A tüneti kezelésen alapuló orvosi protokolltól való eltéréshez a betegnek is lépéseket kell tennie az életmódjának megváltoztatásában. A legtöbb esetben a páciens hozzáállásából is hiányzik ehhez a kellő motiváció, így az orvosi gyakorlat leginkább a tüneti kezelésen alapul. Visszatérő fejfájás esetén jóval egyszerűbb bekapni egy pirulát, mint életmódot változtatni.

A tüneti kezeléseken alapuló orvoslás nem az orvosok, de nem is a betegek hibája. A nagy beteglétszám ugyanis ellehetetleníti a preventív kezeléseket, így van ez a leggyakoribb pajzsmirigy-megbetegedések esetén is.

Létezhet oki kezelés a még visszafordítható (nem elhalt vagy műtéti úton nem eltávolított) pajzsmirigy-megbetegedések esetén is, de ez csak teljes életmódváltással lehetséges. Ezek ismertetése előtt ismerjük meg az emberi szervezet működését.

Homeosztázis

Az alapvető életfunkciók zavartalansága érdekében a szervezet az állandóan változó külső és belső hatásokkal szemben igyekszik belső környezetének állandóságát megtartani, mely az anyagcsere folyamatok révén valósul meg. Ez nem más, mint a homeosztázis, az élő szervezetek alkalmazkodó képessége a változó környezethez.

Mindez azt jelenti, hogy bármilyen káros külső hatás éri a szervezetet azt a lehető leghamarabb megpróbálja korrigálni. Például nagyobb mennyiségű konyhasó elfogyasztásakor a vesék kiválasztják a felesleget, vagy ha nő a külső hőmérséklet, akkor izzadni kezdünk, hogy ezzel hőveszteséget érjen el a szervezetünk.

Minden környezeti hatásra van valamilyen szervezeten belüli válasz. Az emberi szervezet egy nagyon bonyolult számítógépnek is tekinthető, amely minden inputra valamilyen outputtal válaszol. Bizonyos inputok már kezelhetetlenek számunkra, ekkor betegségek alakulnak ki.

A pajzsmirigy-betegségek sok esetben a szervezet fiziológiás válaszai a nem megfelelő inputokra. Ilyenkor türelemmel ugyan, de ezen inputok megváltoztatásával javíthatunk a meglévő betegségeinken a károsodás mértékétől függően. Türelemre pedig azért van szükség, mert ha egy megbetegedést a hibás életmódból adódóan évek vagy évtizedek alatt szereztünk meg, akkor ezen körülmények kiiktatásával nem tud azonnal reagálni a szervezet.

Pajzsmirigy funkciója

A pajzsmirigy szerepe olyan hormonok termelése, melyek a szervezet anyagcseréjének sebességét szabályozzák, fokozzák, ha van elérhető energia, és csökkentsék, ha valamiért nincs. Az aktív pajzsmirigyhormonok hatására a szervezet több fehérjét termel, és növeli a sejtekben felhasznált oxigén mennyiségét. Ezek előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége. Összegyűjti a táplálékkal a szervezetbe kerülő jódot és tirozin aminosavval feldolgozza hormonokká. A pajzsmirigyhormon felhasználását követően a jód egy része visszatér a pajzsmirigybe, és ott további pajzsmirigyhormonná alakulva újrahasznosul, a másik része a vesén keresztül távozik. Mj: Stresszes állapotban, élénkítők fogyasztásával a jód vesén keresztüli ürítése fokozódhat, így magasabb lehet a jódigényünk.

A pajzsmirigy jódból és fehérje-építőkövekből tiroxint, T4 hormont és kisebb mennyiségben trijódtironint, T3 hormont termel. A 4-es illetve 3-as szám azt jelzi, hány jódot tartalmaz egy hormon molekula. A biológiailag aktívabb T3 hormon mintegy 85%-a tiroxinból alakul át például a máj, az izom, és a vese szövetekben.

Nem véletlen tehát, hogy az orvosi protokoll hormonhiány esetén leginkább T4 kiegészítést alkalmaz, mert a T3-má alakításhoz nincs feltétlenül szüksége a szervezetünknek a pajzsmirigyre. Ahhoz, hogy ez a folyamat végbemenjen leginkább az olyan étrendi és életmód szokásainktól lenne jó megszabadulni, emelyek ezt az átalakítást gátolhatják.

A pajzsmirigyhormonok, a T3 és a T4 is életfontosságúak.

A hormonok szállításában fehérjék vesznek részt. Ilyen a tiroxint kötő globulin, a TBG.

Ha megint kicsit számítógépként tekintünk a szervezetünkre, akkor látható, hogy képletesen szólva a pajzsmirigy tekinthető a szervezet processzorának. A processzor órajele határozza meg, hogy milyen gyorsan hajtja végre a számítógép a műveleteket. Nem véletlen tehát, hogy a magasabb órajelű, de egyébként hasonló gépek jóval gyorsabbak, de egyben több energiát fogyasztanak. A pajzsmirigy aktivitása határozza meg az egész szervezetben lezajló folyamatok sebességét. Ha maradunk a szemléletes képnél, akkor a pajzsmirigy-alulműködés egy nagyon lassú órajelű gépnek felel meg, ami döcögősen működik. A pajzsmirigy túlműködés pedig olyan, mintha túlhúznánk a processzor órajelét, azaz a gyári értéknél magasabb órajelet produkálna. Ezzel viszont már lesz nem stabil működésű a számítógépünk, túlmelegedhet, tönkre is mehet. Tehát van egy optimális gyors sebesség, amivel a processzor még jól muzsikál, és nem is túl lassú. Ha a pajzsmirigy-alulműködésnek fiziológiás oka van (és nem a pajzsmirigyállomány pusztulása), akkor valamiért energiát akarna spórolni a szervezet. Ennek okairól és elkerüléséről is szól ez a cikk.

Visszatérve a pajzsmirigyhez. A laborvizsgálatoknál a szabad T3 (f, azaz free T3) a referencia tartomány felső egyharmadában tekinthető megfelelőnek (negyedében ideálisnak). A szabad T4 pedig jó, ha eléri a referenciatartomány felét. A helyzetet bonyolítja az rT3, azaz a reverz T3 szint is. Ez a hormon az fT3-mal versenyre kel a szabad receptorokért, de nem aktiválja azokat. Azaz aránylag magas fT3 szint mellett is lehet alacsony az anyagcsere sebessége, ha az rT3 aránya magas. Sajnos a jelenlegi referencia tartományok jóval megengedőbbek, mint indokolt lenne. A jó orvosok ezért mindig a tünetek alapján gyógyszereznek, a laborértékeket iránymutatásnak tekintik csupán.

A thyreoidea stimuláló hormon (TSH), más néven pajzsmirigy-serkentő hormon az agyalapi mirigyben termelődik, és a pajzsmirigy hormontermelésére gyakorol serkentő hatást. Ha pajzsmirigyünk a processzorunk, akkor TSH hormon jelenti azt, hogy épp mennyire kellene húzni az órajelet. Az optimális TSH érték 0,8 és 2 mIU/l között található (vagy 0,8 és 1,5 mIU/l között ideális). Ha ennél magasabb, akkor a szervezet valamilyen okból növelné a pajzsmirigy aktivitását, azaz ezzel együtt az egész szervezeted anyagcseréjének sebességét, de akadályoztatva van a pajzsmirigy a hormontermelésben. Ez általában az alulműködés állapotára jellemző. Ha a tartomány alá esik, akkor pedig csökkentené, azaz a pajzsmirigy valamilyen okból túlműködik. Mj: Elfordulhat magas TSH-szint ezen visszacsatolásos szabályozás nélkül, pl. ha az agyalapi mirigy valamilyen okból túlműködik, így csak a TSH-n alapuló gyógyszerezés nem javasolt. Daganatok is okozhatnak TSH emelkedést.

A TSH által kifejtett stimuláló inger következtében fokozódik a bélből történő jódfelvétel, valamint a pajzsmirigyben termelődő hormonok, a trijódtironin (T3) és a tetrajódtironin (T4) termelődése. Ezért tapasztalható túlműködési tünet, ha a szokásosnál nagyobb mennyiségű jódot visz be egy jódhiány miatt alulműködő beteg. A pajzsmirigy szabályozási kör alapja a vérben keringő szabad T4 és szabad T3 hormonok szintje és az elérhető energiaszint. Ha alacsony a T3-, T4-, és az elérhető energiaszint is, akkor nem növekszik a TSH-szint, mert indokoltan is lehet csökkent az anyagcsere sebessége. Nem jelent valódi gyógyulást a pajzsmirigy-alulműködésből a TSH csökkenés, ha a T3 és T4 szintek nem magasabbak.

A szabályozásban még fontos szerep jut a stresszhormonoknak, hiszen a magas stresszhormonszint hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy tengely működésére gátló hatással van. A tartósan magas stresszhormonszint a teljes hormonrendszer normál működését ellehetetleníti. Ha növekszik a kortizol kibocsátás, akkor általában növekszik a TSH szint, ezzel együtt csökkennek az aktív pajzsmirigy-hormonszintek. Ezért minden esetben érdemes a stresszhormonszintek normalizálásra is törekednünk. Ebben jelentős szerepe lesz az étrendünknek.

Anyagcsere sebessége

Az anyagcsere sebességének fogalma körül nagy a zűrzavar. Van, aki a súly megtartásához szükséges testsúlyfüggő kalóriabeviteltől teszi függővé. Az ilyen értelmezés szerint, ha valaki izmot szed fel, és közben zsiradékot ad le, és közben a tömege nem változik, akkor gyorsul az anyagcseréje, pedig valójában csak az energiaszükséglete nőtt, hiszen az izmok több energiát igényelnek. Így ugyan valóban többet kell ennie a testsúly megtartásához.

Van, aki csak az emésztés sebességétől teszi függővé, pedig lehet gyors anyagcseréje annak is, akinek ritkábban van széklete és fordítva.

A pajzsmirigy működésével összefüggő anyagcsere-sebesség sokkal tisztább képet ad a fogalomról. Az anyagcsere sebessége jobban definiálható, ha a nyugalmi állapotú zsírmentes izomtömeg 1 kg izomra jutó energiaigényét vesszük alapul. Ha valaki izmot szed fel, és csak ennek megfelelő arányban nő a napi kalóriabevitele, még nem feltétlenül nő az ilyen értelmű anyagcseréjének sebessége.

Az anyagcsere sebességét ilyen értelemben az aktív T3 és T4 hormonok befolyásolják. A valódi sebességet az aktív T3- és T4-szint fogja meghatározni. Az aktív pajzsmirigyhormonok hatására a szervezet több fehérjét termel, és növeli a sejtekben felhasznált oxigén mennyiségét. A cikk további részében erre az értelmezésre gondolok, ha az anyagcsere sebességét emlegetem.

A fehérjék termelése az izomépítésben és a regenerációban meghatározó. Egy-egy sérülésből való felépülés, és a sebek gyógyulásának ideje árulkodó az anyagcsere sebességét illetően. A gyors gyógyulási idő, gyors anyagcserére utal. Két ember ugyanolyan sérülése esetén általában a gyorsabban gyógyulónak, ugyanolyan edzés esetén a gyorsabban izmosodónak gyorsabb az anyagcseréje. Mj: Nem véletlen, hogy a pajzsmirigy-alulműködés esetén olyan gyakoriak az ízületi megbetegedések, hiszen a regeneráció mértéke nem kielégítő.

A magasabb aktív pajzsmirigy-hormonszintekből adódó többlet oxigénfelvétel persze laborvizsgálatok nélkül is megmutatkozik, mégpedig a testhőmérsékletben. A szervezet testhőmérséklete egy lassú "égés" következménye. Ha nő az oxigénigény, akkor nő a testhőmérséklet. Tehát két ugyanolyan izomtömeggel rendelkező ember esetén annak gyorsabb az anyagcseréje, aki nyugalmi állapotban több energiát használ el, és általában annak magasabb a maghőmérséklete is.

Mj: Nyilván testedzés kapcsán is nő az oxigénigény, így az anyagcsere valódi sebességét csak nyugalmi állapotban érdemes nézni. Sajnos bizonyos betegségek esetén nő a testhőmérséklet, így ekkor nem ad pontos választ a hőmérséklet mérése az anyagcsere valódi sebességére, ilyen esetben csak az aktív pajzsmirigyhormonok szintjének mérése lehet segítség.

Gyors anyagcsere esetén a fogyás nagyon könnyű, hiszen edzésre és az izomtömeg növelésére sokkal jobban reagál a szervezet. Kis izomnövekedés is jelentős kalóriabevitel növekedést okozhat, és az izmok fejlődésének üteme is jóval gyorsabb.

A "pajzsmirigy sebességének" nevezhetnénk a szervezetre gyakorolt aktiválás mértékét. A kor előrehaladtával a pajzsmirigy sebessége csökken, a TSH ezzel párhuzamosan nő, és a rossz életmód miatt gyakran kritikus mértékben.

Nézzük milyen életmódbeli hibák okozhatják a pajzsmirigy-megbetegedéseket!

Zsiradékban gazdag étrendek hatása a pajzsmirigyre

A leggyakoribb kiváltója a pajzsmirigy alulműködésének a zsiradékban gazdag étrend. Minden étrend zsiradékban gazdagnak minősül, ahol a napi kalóriabevitel 21%-ánál több a zsiradék. Negatív hatásának mértéke arányban állhat a zsiradékbevitel arányával.

A zsírsavak ugyanis pajzsmirigyhormon szurpresszívek (elnyomók) lehetnek, csökkenthetik a T4, T3 szinteket. (F)

A zsírsavak pajzsmirigyhormon-kötődés gátlás útján befolyásolhatják a hormonszinteket. (F1, F2, )

Viszonylag sokan hiszik magukat zsírszegényen táplálkozóknak, de a kekszek, csipszek, torták valójában sokkal inkább zsiradékforrások, mint szénhidrátforrások.

A szénhirátok helyett a zsiradékbevitel okolható a legtöbb civilizációs betegségünkért. Egy nyugati étrenden élő csak látszólag eszik sok szénhidrátot, valójában a kalóriabevitelének jelentős részét zsiradékokból fedezi.

Vegyünk egy példát! Bizonyos vagyok benne, hogy a vaníliás karikára sokan a tévesen bűnösnek ítélt szénhidrátként gondolnak. Összetételét tekintve viszont 27 g zsiradékot, 58,5 g szénhidrátot, 5,6g fehérjét tartalmaz. 100-ban tehát 243 kcal zsiradék (9 kcal/g), 224 kcal szénhidrát (4 kcal/g), 22,4 kcal fehérje (4 kcal/g) található, tehát sokkal inkább zsiradékforrásnak tekinthető, mint szénhidrátforrásnak. Közel 50%-a zsiradék a vaníliás karikából származó kalóriabevitelnek. Megdöbbentően magas zsiradékarány szinte minden készen kapható élelmiszerre igaz, így pajzsmirigy számára megfelelő 10-21%-os zsiradékbevitel csak odafigyerléssel valósítható meg.

A lipidek mint üzemanyagforrások, olyan metabolikus jeleket hozhatnak létre, amelyek gátolják a glükóz felhasználását a legfontosabb glikolitikus enzimek gátlásán keresztül. A zsírsavak inzulinrezisztenciát hoznak létre a vázizomzatban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy romlik a glükóz tolerancia, lassul az anyagcsere.

A zsiradékban gazdag táplálék evolúciós okból lehet gátló hatással van a pajzsmirigyre, és ezzel együtt az anyagcserére, előrejelzi a táplálékban szegényebb tél közeledtét, és takarékos üzemmódra „kapcsolja” a szervezetet, lassítja az anyagcserét.

Leginkább a tél közeledtével volt elérhető a növényekben szegényebb, de zsiradékban gazdagabb táplálék a mindenevőknél (például a húsok fogyasztásával, az olajos magvak jó része is őszre érik be leginkább). Nyáron, illetve a déli országok területén leginkább a szénhidrátban, leginkább keményítőben gazdagabb, de zsiradékban szegényebb táplálékforrások biztosították a mindenevők számára az energiát.

Nem véletlen tehát, hogy számos paleó, ketogén vagy egyéb low carb étrendű számol be arról, hogy pajzsmirigy-alulműködése alakult ki az étrend hatására. Nem csoda, hiszen ezek az étrendek súlyos szénhidrátmagvonással járnak, így még az eleve zsiradékban gazdagabb nyugati étrendnél is rosszabb hatással lesznek a pajzsmirigyre. Evolúciós okból a pajzsmirigy-sebesség csökkentésének eredményeként kialakuló kevesebb energiafelhasználás jelentheti az egyed számára a túlélési esélyt. Mj: Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek tartósan magas stresszhormonszintjeinek köszönhető immunszupresszív hatása miatt gyakori ekkor az autoimmun pajzsmirigy gyulladás kialakulása is.

A kortizol stresszhormon (is) felel azért, hogy csökkentse a sejtek vércukorfelvételét és inzulinrezisztenciát alakítson ki, így óvja meg a létfontosságú szervek (agy, máj) tápanyagellátását, így ez a hormon felel az anyagcsere lassításáért is az aktív pajzsmirigyhormonok szintjének csökkentésével. Mj: Nem véletlen tehát az sem, hogy az inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség és a pajzsmirigy-alulműködés gyakran együtt jelentkezik.

Megoldás a problémára a zsiradékban szegény, keményítőkben és rostokban gazdag, moderált fehérjebevitelű táplálkozás. Ennek magvalósításáról az Okos Étrendről szóló cikkekben olvashatunk többet.

Az önéheztetés és a fogyókúrák mellékhatása

Önéheztetés és gyakori fogyókúrák szintén kiváltói a pajzsmirigy-alulműködésnek, hiszen súlyos stressz a szervezetnek. A szervezet fiziológiás okból az emelkedett stresszhormonszint segítségével csökkenti az anyagcsere sebességét és érthető kapcsol "takarékos üzemmódra" hasonlóan, mint a szénhidrátszegény étrendek esetén. Ezért számos anorexiás beteg esetén inzulinrezisztencia és pajzsmirigy-alulműködés alakulhat ki már igen fiatal korban.

A napközbeni főétkezések kihagyása is elősegíti a pajzsmirigy-alulműködés és autoimmun-gyulladás kialakulását, átmeneti éhezés is stresszfokozó.

Mj: Ez az anyagcsere-lassulás a következménye annak, hogy  a kalóriamagvonásos fogyókúrák után mindenki többet szed fel, mint ahonnan elkezdte. Fogyókúrák helyett a pajzsmirigyet érdemesebb aktiválni. Erről bővebben Hízlaló és hatékony fogyokúrák címmel írok.

Az életmódbeli hibák kiküszöbölésén kívül nagy hangsúlyt érdemes fektetni a hiánybetegségek miatt kialakult pajzsmirigy lassulásról.

Pszichoaktív élénkítőszerek és vízhajtók hatása a pajzsmirigyre

A szimpatikus idegrendszer hatással van a pajzsmirigyfunkcióra és fordítva. A szervezetben található jód mennyiségét közvetlenül befolyásolja a stresszhormonok szintje, ugyanis a vesét extra munkára kényszeríthetik, hasonlóan a vízhajtókhoz, így a vesén keresztül a jód jelentős része távozhat.

A kávé, a kakaó, a csokoládé, a teák (fekete, zöld és egyéb koffein tartalmú teák), a kóla, a vízhajtók és az energia italok is kiváltói lehetnek a jód és egyéb ásványi anyagok hiányának, és ezzel együtt a pajzsmirigy-alulműködésnek a vese túlmunkára való kényszerítése miatt.

Az izgatószerek használta továbbá a hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy tengely működésére is gátló hatással van így nem csak a jódhiány miatt akadályozza a megfelelő hormontermelést. Az élénkítőszerek hosszabb távon alkalmazva lassítják az anyagcserét, de már rövidtávon is csökkentik az aktív pajzsmirigyhormonok szintjét.

Mj: A koffeinbevitel és a vízhajtók használata egyéb, a pajzsmirigy működése szempontjából elengedhetetlen vitaminok és ásványi anyagok ürülését is okozza, és a gyógynövényteák többsége vízhajtó tulajdonsággal is rendelkezik, így csak alapos indokkal fogyasszunk ilyesmit is!

Mj: A fogyást elősegítő termékekben gyakran alkalmaznak élénkítőszereket. Az így kiváltott stressz ideiglenesen valóban növeli a kalóriaigényt, de a pajzsmirigyfunkcióra összességében negatívan hat. A kalóriaigény megnövekedése nem jelent valódi anyagcsere-sebesség növekedést. Az ilyen termékeket a pajzsmirigyünk egészsége érdekében célszerű elkerülni.

Aminosavak hatása a pajzsmirigyre

Talán nem annyira köztudott, de a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű aminosavbevitel. Plazma aminosav analízis esetén számos pajzsmirigy alulműködő fenilalanin és tirozin súlyos kimerülését tapasztalhatná meg önmagán. Fenilalanin- és tirozinhiány esetén emelkedni fog a TSH-szint, hiszen az agyalapi mirigy ösztönözné a pajzsmirigyet a hormonok előállítására, de alapanyag hiányában ez nem lehetséges.

Az L-fenilalanin a tirozin elő anyaga. Stresszcsökkentő és kedélyjavító hatása is van, javítja a memóriát, az étvágyat csökkenti. A katekolaminok (pl. adrenalin, noradrenalin) is tirozin és L-fenilalanin származékok, így a túlzott stressz ezek fokozott felhasználásával járhat. A stressz fogalma alatt ekkor a szervezet reakciójára gondolok, azaz az emelkedett stresszhormonszintekre, ami adódhat például a magas zsiradékbevitelből, éhezésből is, nem csupán a stresszfokozó környezeti tényezőkből.

Az L-fenilalanin és tirozin kimerülése (is) okozhatja a pajzsmirigybetegeknél annyira jellemző korai őszülést. L-fenilalanin- és tirozin-hiányra utalhat a vitiligo és az őszülés is, mivel a melanin színanyag előállításához is szükségesek.

A túlzott fehérjebevitellel is vigyázni érdemes, mert alvászavarokat okozhat, és az alvás minőségének romlása is kedvezőtlenül hat a pajzsmirigyfunkcióra. Kalóriában értve napi 12% körüli bevitel a legmegfelelőbb a pajzsmirigy egészségét tekintve (kb. 1g/ ttkg). Az alvászavarok egyébként is stresszfokozók, így közvetve pajzsmirigy-megbetegedést okozhatnak. Érdemes nagy hangsúlyt fektetni a megfelelő minőségű és mennyiségű alvásra is. A témáról bővebben és a megoldásokról az Az alvászavar okai és kezelése című cikkben írok.

A 10% alatti fehérjebevitel tápanyaghiányt okozhat, ami megint csökkentheti a pajzsmirigyfunkciót, hiszen alapanyaghiányból adódó éhezési stresszt okoz, így pl. vegán étrend esetén vegán fehérjeturmixokkal védhetjük magunkat.

Ajánlott termékek:

1. Now Foods L-tirozin por
2. Now Foods fenilalanin kapszula
3. Fehérjeporok (fehérjehiányos étrend esetén):
   1. Now Foods borsóprotein
   2. Now Foods rizsprotein
   3. Now Foods tejsavófehérje izolátum
   4. Now Foods tejsavófehérje koncentrátom
   5. Now Foods bio tejsavófehérje koncentrátum
   6. ALLMAX tejavóprotein izolátum
   7. ALLMAX tejavóprotein izolátum

Emésztési elégtelenség pajzsmirigy-alulműködés esetén

Pajzsmirigy-alulműködése esetén gyakori mellékhatás a gyormorsav- és az enzimtermelés csökkenése. Ezért meglehetősen gyakori a táplálék-intolerancia pajzsmirigy-alulműködés esetén. A táplálék-intolerancia minden esetben a csökkent enzimtermelés miatt alakul ki. Fehérje-intoleranciák (kazein, glutén) esetén az emésztetlen fehérjetöredékek okoznak különféle kellemetlen tüneteket, míg pl. laktóz-intolerancia esetén a meg nem emésztett laktóz. Mj: A táplálék-intoleranciát ne keverjük a táplálék-allergiával. Allergia esetén kis mennyiség is allergiás reakciót vált ki, míg intolerancia esetén az elérhető emésztőenzim küszöbszint felett van csak tünetünk. Ekkor a problémamentesen bevihető mennyiség az enzimhiány mértékétől függ. Pl. egy nagy adag pogácsa gondot okozna, de fél pogácsa nem, fél dl tej nem okoz gondot, míg fél liter igen. 

A glutén és a kazein nem az ördögtől való, viszont az emésztetlen feherjetöredékei (gluteomorphin, casomorphin) általában veszélyesebbek, mint más fehérjék esetén. Enzimhiány esetén persze minden más összetettebb fehérjeforrás is elégtelenül emésztődik, az összetettség mértékétől függ az emésztési hatékonyság. A tejsavó és a halak könnyen emészthető fehérjeforrások, míg a kazein és glutén nehezebben emészthető, így az étrendünk összeállításánál legyünk erre figyelemmel. Elkészítésük sem mindegy, ugyanis a nagyobb, keményebb darabokból álló fehérjeforrásokat (pl húsdarabokat) nehezebben érik el az enzimek.

A rossz emésztés tápanyaghiányos állapotot hozhat létre, így egy ördögi kör alakulhat ki, hiszen az éhezés minden esetben lassító hatással van a pajzsmirigyfunkcióra. Szerencsére segíthetünk a problémán enzimek pótlásával is. Az enzimek külső forrásból való bevitele jelentősen javíthatja az emésztési funkciót, így elősegítheti a gyógyulást. Javasolt lehet fehérjebontó és szénhidrát emésztést javító enzimekket együtt használni, és minden étkezés esetén bevinni. Az emésztőenzimeket minden étkezés mellé szükséges fogyasztani, de a gyulladáscsökkentő hatás növelése érdekében étkezések között is szedhető.

Ajánlott fehérjebontó enzimek (egyet érdremes választani):

1. Houston Enzymes vegyes enzimek
2. Doctor's Best 3000 GDU Bromelain 500 mg nagy dózisú
3. Doctor's Best Best High Potency Serrapeptase 120,000 SPUs nagy dózisú (hipoallaergén)
4. Enzymedica SerraGold High Activity Serrapeptase (hipoallergén)

Vegyes hipoallergén vegyes enzim, sertés pankreatin:

1. Solaray-Pancreatin-1300-90-Capsules (hipoallergén)

Gyomorsavhiány esetén (és csak akkor):

1. Solaray HCL with Pepsin (silica tartalmú változatokat feltétlenül el kell kerülni, ez csak sztearátos, menteset nem találtam)

Vegyes enzimek (egyet érdemes választani):

1. Healthforce (keményítő, cellulóz, zsiradékok, fehérjék bontása, glikolipidek, glikoproteinek bontása, ez laktoferrinnel nem szedhető)
2. Healthy-Origins-Digestive-Enzymes-Broad-Spectrum (jó ár-érték arányú, laktoferrinnel nem szedhető, zabrosttal nem szedhető, fehérjék, keményítő, pektin, zsiradék, tejcukor bontó)
3. Natural Factors (keményítő, maltóz, szukróz, zsiradékok, fehérjék bontása, laktoferrinnel szedhető)
4. Enzymedica Candidase (fehérjék, nagy mennyiségű cellulóz bontása, laktoferrinnel szedhető, gombás fertőzések esetén ez javasolt)
5. Enzymedica Glutenease (keményítő, maltóz, szukróz, zsiradékok, fehérjék bontása, laktoferrinnel szedhető)
6. Now Foods Gluten Digest (keményítő, maltóz, szukróz, zsiradékok, fehérjék bontása, laktoferrinnel szedhető)
7. Life Extension (keményítő, cellulóz, zsiradékok, laktóz, fehérjék bontása)

A rossz étkezési szokások (zsíros, magas húsbevitel), az állandó fogyókúrák és pszichoaktív izgatószerek (kávé, kakakó, csokoládé, teák) miatt magas a pajzsmirigy-alulműködők száma, csökkent enzimtermelés miatt pedig ezzel együtt nő a táplálék intoleranciában szenvedők száma is.

Napfény hatása a pajzsmirigyre

Minden emlősre igaz, hogy a napfényes órák számának csökkentésével lassítja az anyagcseréjét. Ennek az az egyszerű oka, hogy a téli évszakokban csak az biztosítja az egyedek túlélését, ha kevesebb energiával is eléldegélnek. Tehát nem betegség és ugyanúgy fiziológiásnak tekinthető a téli anyagcsere lassulása, és az ezzel együtt járó aktív pajzsmirigyhormonok csökkent szintje.

Ez a jelenség okozza a polár T3-szindrómát a sarkkörökön belül, mert ott hosszú hónapokig teljes a sötétség, és a sötét évszak végére sokszor már tisztán gondolkodni is képtelenek az emberek az alacsony T3 szint miatt. Ez az anyagcsere lassulás biztosítja, hogy a téli álmot alvó medve túléli az alvását táplálkozás nélkül.

Mj: A tavaszi fáradtságnak is ez az a legfőbb oka és nem a vitaminhiány.

D-vitamin pótlásával csökkenthetők a tünetek, de nyári időszakban megfelel, ha sok időt töltünk a napon.

Pajzsmirigy-túlműködés esetén is nagyon fontos a megfelelő mennyiségű UVB fény kitettség vagy a D-vitamin bevitel, mert a betegséggel járó magas stresszhormonszint hiánybetegségeket eredményez a kalcium és D-vitamin ürülésével. Autoimmun pajzsmirigy-megbetegedések esetén pedig az UVB fény vagy D-vitamin adagolás csökkenti az pajzsmirigyet támadó ellenanyagok mennyiségét.

Ajánlott termékek:

• Now Foods Vitamin D 2000 NE
• Life-Extension-Liquid-Vitamin-D3-Natural-Mint-Flavor-2000-IU
• Healthy-Origins-Vitamin-D3-1000-IU-360-Softgels

Jódhiány

A jódhiány ellehetetleníti a pajzsmirigy működését, alulműködést, esetenként golyvát okoz. A jódhiány a pajzsmirigy növekedéséhez vezethet, hogy a szerv a teljesítményt növelve képes legyen a táplálékkal felvett kevesebb jód felhasználására is.

A jódozott só általában nem fedezi a szükséges napi jódmennyiséget, vagy esetleg a só túlzott bevitele magasvérnyomás betegséghez is vezethet. Ezzel együtt is lehetőleg jódozott sót vásároljunk.

©FreeImages.com/aschaeffer

Ha jódhiány alakult ki, akkor a TSH-szint emelkedni fog (ahogy számos más okból is), hiszen az agyalapi mirigy aktiválná a pajzsmirigyet, hogy termeljen több hormont, ami sajnos jódhiány miatt mégsem lehetséges. Ilyen esetekben a jód bevitelére jól reagálnak a betegek. Ekkor az fT3 és fT4 szintje is alacsonyabb, valamint az rT3 sem magas.

Jódhiány alapú pajzsmirigy-alulműködésnél a jódkiegészítés hatására fokozatosan el lehet hagyni a pajzsmirigy hormont tartalmazó gyógyszert. A legtöbb pajzsmirigy beteg érzi, ha túladagolja jódkiegészítés mellett a gyógyszert, így sokszor csökkenthetik a gyógyszeradagot laborvizsgálat nélkül. Szerintem azért érdemes laborvizsgálatra mert, mert a pajzsmirigyhormon megfelelő szintje létfontosságú.

Autoimmun betegség okozta alulműködés esetén plusz jódbevitel nem feltétlenül jelent előny, sőt fokozhatja az autoimmun támadást a pajzsmirigy ellen. Ilyen alulműködést nem a jódhiány, hanem a csökkent pajzsmirigyállomány okozza.

Plusz jódbevitel bizonyos esetekben nem javasolt, mint például szívproblémák, pajzsmirgy forró göb és magas vérnyomás esetén, viszont valójában elengedhetetlen a megfelelő szénhidrátanyagcseréhez. Kis mennyiségű pótlással, fokozatos emeléssel esetleg próbálkozhatunk.

Ha a TSH 2 mIU/l felett van, akkor ez utalhat jódhiányra is (szubklinikus pajzsmirigy-alulműködés, ha a hormonok normál tartományban vannak), 0,8 mIU/l alatt pedig a jód túladagolására is (szubklinikus pajzsmirigy-túlműködés, ha a hormonok normál tartományban vannak). Mj: Pajzsmirigyhormonok szedésével csökkennek a TSH értékek.

Minimum 150-200 mikrogramm jód szükséges naponta normál pajzsmirigyműködés esetén, de általában egészséges pajzsmirigy esetén (bevitt táplálékkel együtt számolva) 1000 mcg-ig is növelhető mellékhatások nélkül, tehát az emberi szervezet jódtoleranciája viszonylag tág határok között mozog. A túlzott jódbevitel például a több mg-os adagolások orrfolyással, szorongással, szívdobogással, az ásványi anyagok és vitaminok túlzott ürítésével, vesefájdalommal járhat együtt. A túladagolással egyébként is óvatosan kell bánni, mert paradox módon egy ideig gátolhatja a pajzsmirigyhormonok termelődését. Nem jódhiányból eredő pajzsmirigy-alulműködést túlzó jódbevitellel nem lehet kezelni.

Egészséges emberek is óvhatják magukat a jódhiány okozta problémáktól, ha napi 150-600 mcg jódot visznek be. Egészséges bélrendszer esetén a megfelelő és valamivel magasabb pajzsmirigyhormonszint gátolja a túlzott jód felszívást a bélrendszerből, így ekkor jóval valószínűtlenebb a túladagolás.

Figyelem! Jódhiány miatt kialakult pajzsmirigy-alulműködés esetén csak fokozatosan és lassan emelhető a jódbevitel, mert a hiányból adódó túlzott felszívódás és túlzott termelődés eleinte túlműködési tüneteket okozhat, pláne, ha már golyva is kialakult.

Ajánlott termékek:

1. Jól adagolható, jól növelhető és beállítható jódkészítmény (gyógyszertári lugol oldat is kérhető ilyen töménységben, de ritkán késztik el sajnos, fontos, hogy 1 csepp 50 mcg legyen, nem mg értve tehát!): Liquid Iodine Plus

Bélrendszer megfelelő jódfelszívódását probiotikumokkal is segíthetjük:

1. Renew Life Extra Care Ultimate Flora Probiotic 50 Billion Live Cultures probiotikum.
2. Lane Labs Kefiran Kefir Nutrient 50 Billion Active Probiotic Cultures Per Serving probiotikum.

Szelén

A szelénről is érdemes külön szót ejteni. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez elengedhetetlen az elegendő mennyiségű szelénbevitel, de túladagolása akár pajzsmirigy-alulműködési tüneteket is eredményezhet.

A szelén elengedhetetlen a T4-T3 átalakításához, mert a dejodináz enzimek (olyan enzimek, amelyek eltávolítják a jód atomokat T4 átalakítás során) szelén-függők, így hasonlóan a jódhiányhoz, alulműködési tüneteket okozhat. Magasabb fT4 és alacsonyabb fT3 szint esetén érdemes szelénhiányra gondolnunk.

Egészséges emberek esetén körülbelül 50-75 mcg szelénnel érdemes kiegészíteni a táplálékot a jód mellé szelénhiányos területeken (Magyarország ilyen), ekkora mennyiséget egy megfelelő minőségű multivitamin tartalmaz.

Autoimmun pajzsmirigy betegségek esetén általában 75-100 mcg az ajánlás, viszont szerves szelén esetén a 100-200 mcg napi bevitel akár toxicitást okozhat.

Túlzott szelénbevitel esetén mellékhatások is kialakulhatnak mint a fémes szájíz, a hasmenés, a fáradtság, a hajhullás, az ízületi fájdalom, a köröm elszíneződés vagy törékenység, és a hányinger. A szerves szelén köztudottan jobban szívódik fel, de nagyobb a kockázata a túladagolásnak, mert a szervezet saját természetes felszívódás gátlása nincs rá jelentős hatással. Mellékhatások lehetnek: idegesség, szívdobogás, alvászavar, pajzsmirigy-alulműködés fokozódása. Én nem szeretem a szerves szelén forrásokat, ugyan manapság szinte a csapból is az folyik, hogy előnyös, mert jól felszívódik, pedig valójában a szervetlen is felszívódik, ha szükséges, de jóval kisebb a toxicitás esélye. Szelén megfelelő bevitele elengedhetetlen a megfelelő pajzsmirigy-funkcióhoz, csak a túlzó beviteltől óvakodjunk.

Ajánlott szelén kiegészítők:

1. Nutricology Selenium Solution (szervetlen)

2. Eidon Mineral Supplements Selenium Liquid Concentrate (szervetlen)

Mj: A szelén szervezetből való ürülésének felezési ideje 1,7-3(-10) nap.

Vashiány szerepe a pajzsmirigy-működésben

Ha a szervezet vashiányos, akkor kevesebb lesz a hemoglobin mennyisége a vérben. A hemoglobin felel az oxigén és szén-dioxid szállításáért, de nem kizárólag ezekben van fontos szerepe. Ha kevesebb az elérhető hemoglobin mint kellene, akkor a hem kofaktor mennyisége is lecsökken. A vas hem-formája felel például a kataláz enzim létrejöttéért, ami nagyon fontos antioxidáns. Mj: A vashiány a kataláz hiány miatt okoz őszülést.

A hem kötődik a thyroid peroxidáz (TPO) enzimhez, ami felszabadítja a jódot a tirozin számára, hogy pajzsmirigy hormonokat hozzon létre, így rendkívüli jelentőségű a megfelelő vasszint elérése. Sajnos viszonylag nehéz az ördögi körből kikerülni, mivel a pajzsmirigyhormonok szintje határozza meg a májban a hem-oxidáció arányát, így türelmesnek kell lenni.

A vas felszívódást a gyomor savtartalma is befolyásolja, és ezzel is probléma szokott lenni pajzsmirigy-alulműködés esetén (okozati összefüggés). Étkezések között egy savanyú alma vagy egy kivi elfogyasztása segítheti rendezni a gyomorsav problémát is, de a felszívódás érdekében egyébként is 50-150 mg C-vitaminnal érdemes bevenni a vaskészítményeket.

A vashiány kezelésének egyik leghatékonyabb módja lehet a lactoferrin és vaskészítmény kombinált szedése.

Javasolt termékek:

1. Könnyen felszívódó vaskészítmény, sajnos csak sztearátos formában találtam, de ezzel kis mennyiségek esetén nincs különösebb gond: Country-Life-Easy-Iron-25-mg-90-Veggie-Caps
2. Vashiányra és fertőzésekre már bevált káros összetevőktől mentes lactoferrin (a többi változatban silica vagy egyéb vitamin van, ami túladagolható): Nutricology-Laktoferrin-with-Colostrum

Krómhiány és a pajzsmirigy

Közvetve a krómhiány is zavart okozhat a pajzsmirigy működésében, hiszen a szénhidrát anyagcserét hivatott támogatni, annak rosszabbodása közvetlenül hatással van a glükóz felhasználásának hatékonyságára, azaz az anyagcserére magára.

Krómhiányra utalhat az édességek utáni sóvárgás, az állandó éhség, a rossz glükóz tolerancia. A pajzsmirigy-peroxidáz enzim (TPO) aktivitása és a megfelelő krómszint között összefüggés áll fenn, de a pajzsmirigy-alulműködés és túlműködés esetén is jellemző lehet az alacsony szérum krómszint.

Mj: Alacsony kalóriabevitel és önéheztetés esetén jellemző lehet a krómbevitel esetén a túlzott aktivitás és pörgés. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkire ilyen hatással van, sőt. Gyakran alakul ki szorongás a rossz cukoranyagcsere miatt, ilyen esetekben nagyon hatékonyan szünteti meg ezt a problémát a króm tartalmú táplálékkiegészítő. Krómot akkor szedjük, ahogy bármit, azaz ha nincs különösebb mellékhatása.

Ajánlott króm kiegészítők:

1. Now food

2. Nutrex

3. MRM

Hiánybetegség vagy túladagolás?

Már tapasztalhattunk, hogy egyes nyomelemek túladagolása fordítva is „elsülhet”, mint ahogy tervezzük. Egyéb hiánybetegségek vagy pont egyes összetevők, vitaminok, étrend-kiegészítők túladagolása, bevitele is hozzájárulhatnak a hibás pajzsmirigyfunkcióhoz.

Minden olyan hatóanyag, ami a pajzsmirigyfunkciót gátolja, súlyos egészségügyi hatással bír. A pajzsmirigy gátlása nemcsak öregít, elősegíti az elhízást, de a szervezet megújító képességét is jelentősen rombolja (ízületi fájdalmak, osteoporosis, izmok leépülése, kollagén bomlása), súlyosabb esetben pajzsmirigy gyulladáshoz, autoimmun betegségekhez, pajzsmirigy alulműködéshez és mentális retardációhoz is vezethet.

Nem javasolt szedni az alábbiakat, mert dózisfüggő módon képesek elnyomni a pajzsmirigy aktivitását:

1. Pajzsmirigyet gátló aminosavak a cisztein, triptofán és metionin (a húsok ezekben gazdagabbak, a húsok pajzsmirigy-szuppresszívebbek). A normál táplálkozással bevitt mennyiség nem kockázatos. A gátló anyagok befolyásolhatják az enzimaktivitást azzal, hogy a normál szubsztrátumokkal versenyeznek kötési helyükön.
2. A magas kéntartalmú vegyületek gátolják a pajzsmirigyfunkciót a réz, a vas és a kén kölcsönhatásai miatt. Ez érint számos ízületekre javasolt terméket: msm, kondroitin szulfát. glükózamin szulfát. Továbbá jelentősen növelhetik az igf-1 szintet és inzulin- és igf-1 rezisztenciát alakíthatnak ki, így inzulinrezisztencia esetén ronthatják a betegséget.
3. PABA.
4. Kvercetin (de egyéb flavonoidok is okozhatnak hasonló problémát, a növényeket élelmiszerként fogyasztva nem problémás a bevitt mennyiség, a kvercetintegyébként ösztrogén inhibitor is). A táplálékkal bevitt mennyiség nem kockázatos.
5. Melatonin.
6. Alfa-liponsav (alpha lipoic acid).
7. Acetyl l-carnitine (pajzsmirigyvihar és pajzsmirigy túlműködés esetén javasolt). A vörös húsok magasabb L-karnitin tartalommal bírnak, így pajzsmirigy-alulműködés esetén csökkentsük ezek bevitelét.
8. Silymarin (máriatövis kivonat).
9. THC (marichuana).
10. Zöld tea.
11. Fluorid.
12. Koffein (kakaó, csokoládé, kávé, tea, energiaitalok).

Bizonyos zöldségek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek goitrogének, vagyis meggátolják a pajzsmirigy működéséhez nélkülözhetetlen jód felszívódását vagy gátolják a TPO működését vagy gátolják a TSH termelődését. Golyvaképző ételeknek is hívják őket:

1. Köles, cirok, teff fogyasztása főzve sem javasolt, mert a köles esetén főzéskor sem inaktiválódnak a goitrogén vegyületek, hanem inkább felszabadulnak.
2. A szójában található izoflavon is gátló hatású. Mj: Kis mennyiségben megfelelően magas jódbevitel esetén nem kockázatos.
3. A mák.
4. Főzés nélkül ne fogyasszunk keresztesvirágú növényeket! (káposzta, kelkáposzta, retek, karalábé, mustár, torma, karfiol, bimbóskel, brokkoli, vajretek, zsázsa) Mj: Kis mennyiségben megfelelően magas jódbevitel esetén nem kockázatos nyersen sem.
5. A mákbevitel a pajzsmirigy-hormoszinteket jelentősen, néha drasztikus mértékben befolyásolhatta.

   A magyar nemzeti határérték morfin esetében 30 mg/kg, narkotin 20 mg/kg, morfin + narkotin együtt 40 mg/kg, tebain 20 mg/kg, kodein 20 mg/kg. (F)

   Sajnos már napi 4-10 mg morfin is jelentősen befolyásolhatja a pajzsmirigyhormonok szintjét, így azért óvatosabban kell bánnunk a mákkal, mint reméltük. Ha mondjuk kifogunk egy 140 mg/ kg-os szállítmányt, akkor abban 4,2 mg morfin is lehet pl 30 g-ban, amit még be tudnánk könnyen illeszteni a napi zsiradékbevitelbe is. Nekem az az érzésem, hogy sokkal több lehet a bajos szállítmány, mint gondoltuk. Legyünk sokkal elővigyázatosabbak a mákkal. (F)

A pajzsmirigyfunkciót javító gluténmentes keményítőforrások: a rizs,a barna rizs, a vadrizs, a quinoa, a gluténmentes zab, kukorica, hajdina, amaranth, burgonya.

Alulműködés esetén fordítva is elsülhet a gyógyszerezés

Pajzsmirigy-alulműködés esetén a hormonpótlás nagyon fontos, ugyanis súlyos kockázatai lehetnek a nem gyógyszerezésnek, pl. szellemi retardáció, (akár extrém) gyors öregedés, a szervezet elbomlása, ízületi fájdalmak, csontvesztés.

Viszont mindig enyhén alul érdemes gyógyszerezni azokat, akiknek fiziológiás pajzsmirigy-alulműködésük van, tehát nem műtéti vagy egyéb okból pusztult a pajzsmirigyállományuk, de egyéb esetben sem érdemes túlgyógyszerezni a szervezetünket. A túlgyógyszerezés ugyanis növelheti az adrenalin, noradrenalin, kortizolszinteket. Ha túlzottan friss, energikus valaki a gyógyszer beállításánál, akkor feltétlenül gyanakodni kell a stresszhormonok emelkedésére, és erre időben reagálni szükséges az adagolás csökkentésével. A túlgyógyszerezés növelheti a stresszhormonszinteket, ami viszont a pajzsmirigy további lassulásához vezethet. Ennek lehet az az eredménye, hogy egyre több és több gyógyszer lesz szükséges ugyanazon állapot fenntartásához. A túlgyógyszerezésből adódó túl alacsony TSH szint a pajzsmirigy működésének csökkentéséhez vezet, ami az öngyógyítási folyamatokat lehetetlenítheti el, hiába él ekkor valaki életmódváltással, nem lesz érdemi hatása. Ráadásul a túlgyógyszerezésből eredő stressz fokozza a hízási hajlamot is!

A pajzsmirigy esetén a laboreredmények csak iránymutatások. A hormonbevitel megfelelő beállításában általában a TSH segíthet valamennyire, de minden esetben a tüneteket érdemes különösen figyelni. Szedett gyógyszer esetén, ha a TSH drasztikusan leesik, már túlgyógyszerezésre utal. Az enyhe alulgyógyszerezés esetén a TSH a jó tartományban van, 0,8-2 mIU/l körüli értéken (vagy csak kicsit magasabban). Ennél alacsonyabbra érdemes a TSH-t állítani (azaz növelni a gyógyszerezést), ha ezzel párhuzamosan erős hízékonysági hajlam lép fel vagy a tünetek alapján még alulműködés feltételezhető. Ez leginkább rT3 emelkedésére utal, aminek leggyakoribb kiváltója a rossz életmód (éhezés, fogyókúrák, zsiradékban gazdagabb étrendek).

Ha nem autoimmun pajzsmirigy-alulműködése van valakinek és növelni kell a gyógyszeradagot, akkor az mindig súlyos hiba miatt alakul így. Súlyos hiba a túlgyógyszerezés, de a nem megfelelő életmód is (zsiradékban gazdagabb étrend, önéheztetés, serkentők fogyasztása, különféle hiányállapotok, vagy esetleg goitrogén alapanyagok fogyasztása). Mj: Autoimmun esetben a pajzsmirigy további pusztulása is eredményezheti a megnövekedett hormonszükségletet, ekkor a gyulladásszint csökkentése a legfőbb feladat.

Visszatérve a gyógyszerbeállításhoz, 2 mIU/l körüli laborértéken érdemes változtatni, azaz magasabbra kell állítani a TSH-t (enyhén csökkenteni a gyógyszerezést), ha a beteg jól van, nincsenek tünetei. Ez serkentheti a pm funkció saját javulását. Ehhez persze elengedhetetlen a kiváltók megszüntetése.

Hormonbevezetésnél érdemesebb fokozatosan emelt pajzsmirigyhormon gyógyszer beállítást alkalmazni, és a szükséges minimumot tartani a szokásos fel-le libikóka helyett, ugyanis sok esetben pont betegséget fokozhatja az elsőre túllőtt adagolás.

Automimmun-betegség esetén nem működik az említett gyógyszer minimalizált pajzsmirigy gyorsítás, ekkor minden esetben a gyulladásszintet kell csökkenteni. Autoimmun-betegség esetén nem fiziológiás oka van az alulműködésnek. Fiziológiásnak tekinthető például a kávéfogyasztás, zsiradékban gazdag étrendek, low carb étrendek, túlzott fehérjebevitel, az anorexia, napközbeni éhezési szakaszok (pl. főétkezés elhagyása), különféle alapanyaghiányok (jódhiány, szelénhiány, tirozinhiány). Ezek nem gyulladásos eredetű pajzsmirigy-alulműködést is okozhatnak, de persze növelik az autoimmun-betegségek kialakulásának esélyét is. Ha autoimmun esetben növekszik a gyógyszerigény az súlyos gyulladásszint-emelkedésre is utalhat, vagy épp hirtelen gyuladásszint csökkenésre, mert az aktív gyulladás pajzsmirigyhormon-kibocsátást okozhat.  Ezt utóbbi eldöntésében az ellenanyagok szintjének változása lehet segítség. A gyulladásszint növekedésének megállítása sűrgős feladat, mert a pajzsmirigyállomány pusztulását okozza. A gyulladásszint csökkentése után megkezdődhet a pajzsmirigy rehabilitációja, ami a szükséges gyógyszerbevitel csökkentéséhez, elhagyásához is vezethet.

Autoimmun pajzsmirigy-gyulladások kezelése mást igényel

Túlműködést a pajzsmirigy különféle gyulladásos állapotai okozhatnak. Ebből a leggyakoribb az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás.

Autoimmun betegségről akkor beszélnünk, amikor az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható szerv vagy szervrendszer ellen. Ez a pajzsmirigy esetén azt jelenti, hogy a szervezet immunrendszere lebontja a pajzsmirigyet, közben a folyamat gyulladást generál, párhuzamosan van egy regeneráció, de idővel általában a lebontás győzedelmeskedik, ha valaki nem lép időben.

Nem érdemes sokáig várni a drasztikus életmódváltással, ugyanis a részlegesen elbontott pajzsmirigy már nem tud elég hormont termelni. Minél később "tér valaki észhez", annál kisebb esélye van.

A betegségnek különböző szakaszai lehetnek a gyulladás mértékétől és a pajzsmirigy elbontásának szintjétől függően. Például az ATPO szint azt mutathatja meg, hogy épp mennyire támadja aktívan az immunrendszer a pajzsmirigyet, ezt számos dolog befolyásolja. Az ATPO szint tehát az immunrendszer támadásának szintjéről ad információkat, ha magas, akkor épp komoly támadásba lendülhetett.

A TSH aktiválja a pajzsmirigyet. A Hashimoto betegség elején az említett autoimmun-gyulladás vérbővé teszi a pajzsmirigyet, túlműködésre gerjeszti, ekkor a TSH alacsony, mert épp nagyon több hormon kering a szükségesnél. Ahogy bomlik el a pajzsmirigy, úgy egyre kevesebb hormont tud termelni, ez idővel hormonhiányig is eljuthat. Ebben a fázisban TSH már megemelkedik. Ennek az állapotnak a kezdetén magasabb TSH-val még van elég hormon, aztán a legtöbbször már a magas TSH is kevés a pajzsmirigy aktiválásához, mert nincs elég pajzsmirigyszövet.

A betegségben lehetnek hullámzások, mert életmódtól függően gyakran csökken az immunrendszer támadása, ekkor a regeneráció mértéke nő. De tartósan beállhat a súlyos hormonhiány is, ami valóságban nem pajzsmirigy-alulműködés, hanem pajzsmirigy-pusztulás. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a szokásos értelemben vett pajzsmirigy aktiváló eljárások (jód, tirozin, fenilalanin pótlás) csökkent pajzsmirigyszövet esetén kudarcba fulladhatnak. A betegség kezelésének legfőbb szempontja az immuntámadás csökkentése, ezzel elősegíthető a regeneráció.

Erről és a betegség prevenciójáról az Autoimmun-betegségek gyógyíthatók? című cikkben írtam többet. Szerinten a nem érintetteknek is érdemes elolvasni, mert sokkal nehezebb kigyógyulni a betegségből, mint megelőzni, és annyira súlyos kórképekről van szó, hogy a megelőzés elsődleges fontosságú.

Pajzsmirigy otthon elvégezhető vizsgálata

Minden csak akkor működik igazán, ha mérhető, látható, tapasztalható jelei vannak. Mérésekkel még sokkal motiváltabbak lehetünk a változtatásokban.

A pajzsmirigyfunkció otthon is mérhető mutatója a reggeli testhőmérséklet. 3 egymást követő napon mérjük reggel a hónaljban, amikor még ki sem szálltunk az ágyból! Ha a mért érték átlaga 36,6 fok alatti, akkor pajzsmirigy-alulműködés feltételezhető, ha 37,2 feletti, akkor pedig túlműködés.

A tesztet nem szabad elvégezni menstruáció és ovuláció alatt. Sajnos befolyásolhatják az eredményt különféle gyógyszerek és megbetegedések, de nagy általánosságban ez egy jó mutatója lehet a pajzsmirigy egészségének. A legjobb, ha hagyományos hőmérőt használunk, és legalább 10 percig mérünk. Ezzel a teszttel folyamatosan visszacsatolást is kaphatunk arról, hogy a változtatásokkal milyen eredményeket érünk el. Azt viszont jó, ha szem előtt tartjuk, hogy a pszichoaktív élénkítők elhagyása esetén türelmesebbnek kell lenni. Csak akkor érdemes újra mérni, ha már nincsenek elvonási tünetek, eleinte ekkor is rosszabbodást tapasztalhatunk a mellékvesék regenerációjáig, valamint a stresszhormon-rezisztencia megszűnéséig.

A gyógyulásunkban pontosabb eredményt természetesen a laborvizsgálatok mutathatnak.

A pajzsmirigy-megbetegedések hátterében a leggyakrabban tehát a hibás makrókkal összeállított étrend, a hiánybetegségek, és táplálék-kiegészítő túladagolások, bizonyos élelmiszerek állnak. Így a már kialakult megbetegedések esetén is eredményeket érhetünk el, a gyógyulás folyamata viszont időigényes is lehet, így fel kell készülni egy teljes és tartós életmódváltásra. Jó hír viszont, hogy megéri!

Az Okos Étrend a Facebookon is megtalálható két szinten: az Okos Étrend tanulócsoportban és az Okos étrend HCLF a gyakorlatban haladó csoportban. A haladó csoporttagsághoz szükséges az Okos Étrend alapos ismerete.

Laczkovich Eszter © Minden jog fenntartva. Copyright by https://www.zoldhaz.info